Göndör Dóra VOUS olvasó és vendégszerző írása egy szakításról és az újrakezdésről

„Megjátszott mindent, a jót és a rosszat is: fájdalmasan jöttem rá, hogy nem ismertem őt” – Egy szakítás margójára

„Lehunytam a szemem, az emlékek pedig előtörtek. Már nem bírtam parancsolni nekik, fénysebességgel száguldoztak az agyamban, én pedig nem tudtam, hogyan lehetne leállítani őket. Ezzel együtt a fájdalom és a kín is megjelent testem minden egyes porcikájában. Emlékek. Szép emlékek, melyektől most mégis gombóc nőtt a torkomban és elszorult a szívem. Könnycseppek folytak az arcomon, én pedig felidéztem életem egyik legfájdalmasabb időszakát” – kezdi történetét Dóra, aki a VOUS vendégszerzői hívására küldte be cikkét. A következő sorokban Göndör Dóra írását olvashatjátok.

Vajon ha előre tudom, hogy így alakul, akkor is belevágok ebbe az egészbe, vagy inkább elmenekülök előle? Vajon a szép dolgok felülírják az utánuk következő rosszat?! Erre a kérdésre a mai napig nem tudtam válaszolni, hiszen abban a pillanatban boldog voltam. Örültem, mert azt hittem, végre találtam valakit, aki megért, és elfogad olyannak, amilyen vagyok.

Úgy éreztem, mindent meg tudok vele beszélni, és látja bennem azt, amit mások nem. Ő azonban nagyon jó színészi képességekkel rendelkezett – még soha nem láttam ilyet. Megjátszott mindent, a jót és a rosszat is: fájdalmasan jöttem rá, hogy nem ismertem.

Tudtam, hogy néz ki, milyen ruhát visel, de a lelkéből egy kicsiny darabot sem adott nekem, amit megőrizhetnék életem hátralévő részében. Semmi olyan nincs, amire azt mondhatnám, hogy ez csak a miénk volt, és senki másé.

Mindent elhittem neki, amit mondott, nem kérdeztem vissza, csak vakon bíztam benne. Megosztottam vele a legféltettebb titkaimat, de ő nem volt kíváncsi rájuk. Nem érdekelte a lényemnek ez a része. Sőt, inkább azt mondanám, hogy egyik része sem vonzotta igazán. Pótléknak kellettem, alkalmi szórakozásnak, hogy aztán összezúzza lelkem amúgy is szilánkosra tört darabjait.

Forrás:
Depositphotos

Az igazság az, hogy a vele való találkozás csak engem érintett meg igazán, nekem ő fontos volt, de ez már fordítva nem igaz. Nyomot hagyott az életemben, örökké emlékezni fogok rá, még akkor is, ha már nem lesz könnyes a szemem, ha rá gondolok, vagy az együtt eltöltött időre.

Életem egyik legszebb időszaka volt ez, sok nevetés és boldog percek közepette. Hittem, hogy igaz, és végre én is boldog lehetek. Nem a hamis boldogságra gondolok, amikor kijátszanak, és elhitetik veled, hogy a boldog befejezés igenis létezik, hanem mikor te magad is érzed, hogy jó helyen jársz, megérkeztél. Azzal vagy, akivel kell.

szakitas-utani-romeltakaritas-igy-szedjetek-ossze-magatokat-ha-padlora-kerultetek1

Szakítás utáni romeltakarítás: így szedjétek össze magatokat, ha padlóra kerültetek

Egy szakítás után szinte mindenki padlóra kerül – aztán hónapokon keresztül azon dolgozik, hogy valahogy összeszedje onnan magát. Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít, és ez így is van – de a tippjeinkkel lerövidíthetitek ezt a folyamatot.

Kíváncsiak vagytok? ITT elolvashatjátok a teljes cikket. 

Ez épp nem így történt: rájöttem, az átverés és a fájdalom az életünk része, azonban mi döntjük el, hogy mihez kezdünk vele. Lehet rajta keseregni egész hátralévő életünk során, de akár tanulhatunk is belőle, és felállhatunk onnan, ahonnan a legnehezebb.

Gyötrelmes feltápászkodni a padlóról és küzdeni tovább, viszont megéri. Minden egyes sebhely erősebbé tesz minket. Az életnek mindig ott van a napos oldala, a mi feladatunk megtalálni.

Ezekkel a gondolatokkal nyitottam ki a szemem és néztem bele a tükörbe. Megviselt az élet, amit nagyon jól ábrázolt a velem szemben álló lány. Szemét könnyek áztatták, melyek alatt fekete karikák tátongtak, arca pedig ki volt pirosodva. Elszörnyedtem a látványtól, hiszen nem adhatom fel. Most még nem.

Vettem egy mély levegőt, és öklömet a szemben álló lány arcához lendítettem. A tükör millió apró darabra tört, az egész szobát szilánkok borították be. A kezem piros volt, miközben a vér a tükör maradványaira cseppent. De nem érdekelt, a fájdalom elmúlik idővel. Összesepregettem és kidobtam a szemétbe a tükör apró darabjait, és ezzel együtt az eddigi életemet is.

Elengedtem.

vendégszerző VOUS

Legyél te is a VOUS vendégszerzője!

Van jó témátok? LEGYETEK A VOUS VENDÉGSZERZŐI!

A VOUS-lányok olvasói cikkeket keresnek, segítsetek megtalálni a legjobbakat! ;) Ha szívesen kipróbálnátok magatokat vendégszerzőként, van olyan történetetek, amit megosztanátok más nőkkel, akkor eljött a ti időtök!

A részletekről mindent megtudhattok ITT.