Egyéb kategória

Papírakvárium, lenullázott virágágyás: ezekkel játszottunk gyerekként, amikor még nem volt okostelefon

Ha valamit mi, VOUS-lányok gyerekként túl sokszor hallottunk, akkor az a következő mondat volt: menj ki a friss levegőre játszani, ne ülj itt a szobában a számítógép előtt egész nap! PLS DON'T a nap témája, ezért úgy döntöttünk, hagyjuk, hogy elöntsenek minket a legviccesebb emlékeink, és elmeséljük, mivel játszottunk akkor, amikor a technika még nem nőtt hozzánk. 

vous - 2017.05.08.
Papírakvárium, lenullázott virágágyás: ezekkel játszottunk gyerekként, amikor még nem volt okostelefon

Aki elrakta az ételek papírdobozait

Divatimádó Nórink fiatalon még nem a ruhaüzletek világáról álmodozott, hanem a gyorséttermekéről. Nővérével mindig elrakták a mekis kaják papírdobozait, és az összegyűjtött alapanyagokkal „mekiset” játszottak egész délután. Természetesen a Barbie babák sem maradhattak le a listájáról, de azokat csak felöltöztette – vagy ha nem, akkor lerajzolta, mit vennének fel.

És persze pocahontasosat is játszott! Hogy az milyen?

„Két furcsa, testszínű dísztakaróval volt leterítve a kanapénk a nappaliban, és a nővérem remek ötlete volt, hogy játsszunk pocahontasosat. Magunkra kötöttük a lepedőt, és sikítva ugráltunk egyik kanapéról a másikra, asztalról asztalra.

Mondanom sem kell: mindig ő volt Pocahontas, én meg csak a csúnya frufrus barátnője.

Aki egy kicsit para volt

Legvagányabb munkatársunk, Emcsi szintén a Barbie babákról őriz szórakoztató emlékeket. Ő levágta a hajukat, és beszínezte a loknikat szövegkiemelővel. Hogy elégedett volt-e a végeredménnyel? Nem, ráadásul arra is rá kellett jönnie, hogy a levágott Barbie haj sosem nő vissza.

Aki a rosszban is meglátta a jót

Hallássérült írónk, Andi képes volt a negatívat pozitívvá fordítani:

Mivel sokat jártam kórházba körülbelül 10 éves koromig, elég komoly készletem volt infúziócsövekből és fecskendőkből, amit elkunyiztam a nővérektől. Úgyhogy állandóan orvososat játszottam…

Persze itt nem állt meg az élet: Andi emellett Fekete Péterezett, gumizott, babázott, és űrhajósat is játszott néha.

Forrás:
Depositphotos

Akinek túl sok ötlete volt

Főszerkesztőnk, Eszter komoly listával büszkélkedhet. Mivel az okostelefonok még sehol nem voltak gyerekkorában, kénytelen volt használni a fantáziáját – és használta is!

„A mamámnál mindig beöltöztünk a ruháiba, és régi idők iskoláját játszottunk a húgommal. Otthon nagyon sokat bunkereztünk. Amikor az udvaron játszottunk, akkor kardvirágszirmokból és rózsaszirmokból csináltunk 'teát': áztattuk a szirmokat a vízben, és amikor megfestették a vizet, akkor fogyaszthatóvá vált a tea – természetesen a szüleinknek is meg kellett kósolniuk az ő legnagyobb örömükre. (Természetesen soha nem ittunk bele a vízbe, és ők sem.) Sokat főztünk homokkal, mert mindig volt homokozó az udvaron az állandó építkezések miatt. Apunak elég komoly műhelye van, a szerszámok közelébe sosem engedett bennünket, de a fa bakokkal azért játszhattunk, ők voltak a lovaink!”

Aki már kicsiként is DIY projektekbe kezdett

Mojzi mindig meglep minket a határtalan fantáziájával és a páratlan kézügyességével. A mestert viszont a gyakorlat teszi – ezért a mi kis Mojzink sokat gyakorlatozott édesanyja idegrendszerén a különféle projektek során:

Leszedtem a virágokat a kertből, beledobáltam a virágfejeket egy tál vízbe, majd betettem a tálat a mélyhűtőbe, és nézegettem a jéggé fagyott vizet. Nagyon büszke voltam magamra, hogy milyen ügyi vagyok, szegény anyukám meg készen volt, hogy lenulláztam a kertet.

Aki maga sem tudja, mire gondolt

Ha már a DIY projekteknél tartunk, szerkesztőnk, Vio szintén megcsillogtatta a kézügyességét gyerekként, amikor akváriumot készített magának papírból.

„Egy cipősdoboz falait befestettem kékre, aztán a doboz tetejére lyukakat ütöttem, és azokon keresztül origami halakat lógattam a dobozba. Ez eddig oké – viszont egy ponton az a zseniális ötletem támadt, hogy ideje felönteni a papírakváriumot vízzel. Hát nem sült el jól. Igazából fogalmam sincs, mire gondoltam…”

Aki nem tudja, mit játszott

Fotósunk, Zsófi egy olyan játékot játszott, amire sokan ráismertünk, de a neve nem jut eszünkbe:

Volt az a játék, amikor az ujjaid közé madzagot veszel, és a másiknak át kell vennie valami formációban, így adogatjátok egymásnak, na azt imádtam, csak volt egy pont, ahol mindig elakadtam. A mai napig nem tudom a megfejtését.

Ajánlott cikkek