Mengyán Eszter konfekcióméret ruhaméret gond Szemes Nóra személyi stylist interjú

Szemes Nóra személyi stylist: Ne gondoljuk, hogy a konfekcióméretnek tökéletesnek kell lennie

Csak egy normális farmert szeretnénk: miért ilyen elcseszett a méretezés egy-egy üzletben? Ezzel a címmel írt cikket Emcsi nemrég arról, miért nem találunk egy normális felsőt/nadrágot/szoknyát magunknak. A Facebookra érkező kommentek alapján úgy tűnik, teljesen mindegy, hogy XS-es, M-es vagy L-es, homokóra, fiús vagy körte testalkat valaki, ugyanúgy térdig járja a lábát, mire talál magának egyetlenegy jó ruhadarabot is. Egy biztos: nem velünk van a baj. Hanem akkor mivel? Szemes Nóra személyi stylistot kérdeztem, aki évente több száz ügyféllel vásárol a legkülönbözőbb üzletekben.

Rengeteg, de tényleg rengeteg kommentet írtatok a cikk alá, amit ide kattintva olvashattok. Csak öt vélemény a sok közül:

Fuck ideal body

„Pár centivel felülről súrolom a 90-60-90-et – írja Anna. – Az S-es felsők mellben szűkek, a blúzok karban is, a nagyobbak derékban elállnak, és óriásinak tűnök bennük. A nadrágok hosszúak, derékban jók szoktak lenni, a comb is stimmel általában, viszont a vádli nem.”

A testsúly sem meghatározó

„Ami csípőben, combban, popsiban jó, annak a gatyának a derekába még egy komplett kosárcsapat is belefér, hosszban pedig az onnan lejövő centikből a harmadik világ nincstelenjeit is fel lehet öltöztetni – mondja Tímea, aki 45 kilós, testalkata pedig a körte és a homokóra között van félúton. – Megoldás: veszek egy relatív olcsó férfifarmert, ami comb-csípő-fenék háromszögben passzol, a többit a varrónő szabja-vágja.”

Melyik az igazi méretem?

Melinda is küzd a nadrágokkal. „Ami derékban-csípőben jó lenne, annak szűk a szára. Aminek a szára jó, annak apró a dereka. Van körülbelül 6 farmerom, mindnek más a mérete. Na most akkor melyik méret az enyém?”

40-50 nadrágból csak 1 tökéletes

„A napokban rövidnadrágot szerettem volna venni, körülbelül 40-50 darabot próbáltam fel egy helyen, mire sikerült találnom pár elfogadhatót” – írja Zsuzsa Éva.

Csak a pálcikák

Magdolna szerint „a nadrágok nagyrészt pálcikanőkre készülnek, akiknek nincs vádlijuk és combjuk. Ha nagyobbat próbálsz, akkor a dereka olyan bő, hogy belefér még melléd a barátnőd is.”

Mit mond a személyi stylist?

Szemes Nóra 10 éve dolgozik személyi stylistként, 900 ügyfele van, akikkel rendszeresen jár vásárolni a legkülönbözőbb üzletekbe, így teljesen naprakész abból, mit és hol lehet kapni. Vele beszélgettem arról, mennyire látja elkeserítőnek a helyzetet az üzletek kínálatával kapcsolatban, és milyen tippjei vannak számunkra, amelyek könnyebbé tehetik a vásárlást.

Nóra szerint a legnagyobb probléma, hogy azt gondoljuk, a konfekciónak tökéletesnek kell lennie.

Pedig a konfekcióméret egy átlagméret, amelyet a konfekcióipar (azaz ruhaipar) miatt alakítottak ki, hogy a tömeggyártást megkönnyítsék és meggyorsítsák. Ilyenkor nem egyénre szabják a ruhákat, hanem egy mintatestre. Mivel mindig azt hirdetjük, hogy nincs két egyforma test, két egyforma testalkat, úgy nehéz lenne ezt egy olyan iparágnak követnie, amelyik ontja magából a ruhákat – évről évre egyre többet.

Ráadásul ma már nagyon sok márka kedvezni szeretne az ügyfeleinek azzal, hogy más méretet ad a nadrágnak. Az úgynevezett vanity sizing, azaz a hiúsági méretezés lényege, hogy például egy 40-es vásárló hozzájuk besétálva 38-as vagy 36-os nadrágot találjon jónak. Rém bosszantó ez akkor – legyen valaki 40-es vagy 38-as –, ha csak egy normális nadrágot szeretne.

A másik véglet, amikor olyan méretezéssel találjuk szembe magunkat, hogy ugyan 36-os a méretünk, mégis a 38-as vagy a 40-es nadrág jön ránk.

Szemes Nóra személyi stylist
Szemes Nóra személyi stylist
Forrás:
Farkas Éva

És ez még csak a kezdet

Ha belegondoltok, Magyarországon szinte nincs is ruhaipar, így ide a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeznek a divatos darabok a legkülönbözőbb méretezés szerint. Nem mindegy, hogy az üzlet, ahol vásároltok, kínai, spanyol, német, brit vagy amerikai konfekciómérettel dolgozik. Nóra szerint egyébként ennek pont örülnünk kellene, hiszen

így nagyobb a választék, nagyobb az esélyünk arra, hogy megtaláljuk, melyik márkánál melyik nadrág mérete illik ránk tökéletesen.

Bármennyire is nem szeretjük ezt gondolni, azért a világ tényleg rohan, és rohanunk vele mi is: egyszerűen nincs arra időnk, hogy fogjuk az adott ruhadarabot, és átalakíttassuk, mert túl sok energia, és különben is, túl sokat és keményen dolgoztunk azért a 8-10 000 forintos farmerért, azt szeretnénk, hogy akkor tényleg legyen olyan, mintha ránk öntötték volna. A divatipar viszont nem sajnál meg bennünket, hanem tolja ki magából a konfekcióméretekben készült darabokat.
 
És ha még áldozunk is arra időt és extra pénzt, hogy átalakíttassuk az adott ruhát, akkor pedig azzal szembesülünk, hogy olyan silány a minősége, hogy egy fillér pluszt nem éri meg rákölteni.

Hogyan találjuk meg a jó méretű nadrágot/felsőt/szoknyát?

Nóra, akinek a honlapján sok hasznos infót találtok, azt mondja, azért van néhány trükk, amivel segíthetünk azon, hogy megtaláljuk a tökéletes darabot.
 
„Mindig azt javaslom, hogy a méretek mellett mindig nézzük az arányokat is: ismernünk kell a testalkatunkat. Aki például kerekebb, az ne akarjon csípőfazont, mert nem fog neki jól állni egyik méretben sem.

A magyar nők testalkata egyébként általában homokóra vagy körte, ritkább esetben fiús.

Nekik van szerencséjük, mert a divat az elmúlt 8-10 évben egyre inkább fiús testalkatra gyárt ruhákat: előbb jött a slim, majd a skinny, a superskinny, végül az oversize felsők. A magyar átlagnak ezek a fazonok nem állnak jól, ezért érzik sokan azt, hogy nem találnak magukra sehol semmit.
 
Tapasztalataim szerint a legjobban a 38-as és 40-es méretű nők tudnak válogatni, mert rajtuk az oversize-nak gyártott felsők nem feltétlenül tűnnek oversize-nak, és jól is mutathatnak. Aki ennél kisebb vagy nagyobb méret, annak megint több időt kell áldoznia a vásárlásra.

A próbafülkébe pedig mindig vigyük be az általunk jónak gondolt méretet, de eggyel nagyobbat és eggyel kisebbet is, majd kezdjük el őket felpróbálni.

Forrás:
Farkas Éva

Nóra hozzáteszi, hogy érdemes az anyagok viselkedésével is tisztában lenni, mert az is komoly bosszúságot okoz, ha egy ruha pár viselés után egy egész méretet tágul. „A nyári vászonnadrágok általában ilyenek, ezért soha nem azt kell megvenni, ami a próbafülkében kényelmesen áll, hanem azt, amelyikbe épp csak bele tudom passzírozni magam.”
 
Persze nem szabad elfeledkezni a sztreccses anyagokról sem, amelyek szintén változtak az utóbbi években, és sokkal rugalmasabbak, mint korábban. A dolog lényege, hogy az évente körülbelül 800 milliárd új ruhát gyártó ruhaipar ne veszítsen időt azzal, hogy szépen testre is szabja a ruhákat. A sztreccs tulajdonképpen felveszi a test formáját,

a baj az, hogy ha a testünk bizonyos részei muffinra emlékeztetnek, akkor bizony azok ruhában is muffinnak fognak látszani.

„Érdemes megjegyezni azt is, hogy a modern anyagok néhány óra alatt testhőre tágulnak, a próbafülkében viszont – jó esetben – nem töltünk órákat – mondja Nóra. – Azt szoktam javasolni, hogy guggoljunk le benne, majd végezzünk Beyoncé-mozdulatokat, hogy az anyag táguljon. A gond ott van, hogy a nadrágok sokszor fenékben, combban tágulnak, de derékban nem. Ilyenkor dönteni kell: vagy keresek egy teljesen más darabot, vagy átvarratom.”
 
Az átvarratás is csak akkor egyszerű, ha megtaláltuk azt az ügyes varrónőt, aki képes arra, hogy egy nadrágot is átalakítson. Jó ötlet lehet még valódi vintage ruhákat átalakíttatni, amelyeket az 1960-as, '70-es, '80-as és '90-es években gyártottak, mert ezek anyaga még minőséginek mondható annak ellenére is, hogy tömeggyártásban készültek. Nézelődjetek a bolhapiacokon, eldugott vintage üzletekben, ahol még olcsón hozzájuthattok ezekhez – vagy az anyukátok, nagymamátok szekrényében, a padláson.

Az önmagunkba befektetett idő és pénz térül meg leginkább

Ruhát vásárolni tényleg nem olyan egyszerű, mint bemenni bármelyik fast fashion üzletbe, és egy perc alatt megtalálni a tökéletes darabot. Ha nem vagyunk tökéletes konfekcióméret, akkor energiát kell belefektetnünk a vásárlásba, és tanulnunk kell – saját magunkat.
 
Nóra egy okos példával áll elő: enni mindenki tud, hiszen szükségünk van a táplálékra. Az viszont nem mindegy, mit eszünk, hanem meg kell tanulni, hogy mi tesz jót a szervezetünknek, mire nem vagyunk allergiásak, mitől leszünk egészségesek. Ruhákra is szükségünk van, szeretünk is öltözködni, sőt, van akik tényleg művészi szinten űzik, de ehhez ismerniük kell önmagukat.
 
„Felgyorsult világban élünk, de ebben a felgyorsult világban tudatosan, lelassulva kell vásárolnunk. Tanuljuk meg a saját testünket, a saját stílusunkat. Én sem tartom értékesnek azt az időt, amit egy plázában kellene eltöltenem, de ha ismerjük saját magunkat, megjegyezzük, melyik üzletben mit tudtunk venni, ami jó volt, akkor a vásárlással töltött időt jelentősen le tudjuk rövidíteni, és sikerélményünk is lesz.

Önmagunkba és a tudásba fektetni a legnagyobb befektetés, ez sokkal jobban megtérül, mint egy újabb ruha, amelyik e nélkül a tudás nélkül lehet, hogy a szekrény mélyén végzi.

fast fashion

8 + 1 jó érvem van amellett, miért ne vásároljak a divatvilág gyorséttermeiben

Divatosnak lenni – főleg a tinik és a fiatal felnőttek számára – alapkövetelmény. Az óriásplakátok, a magazinok hirdetései, a reklámok mellett vloggerek és bloggerek ezrei számolnak be nap mint nap, milyen ruhát, táskát, cipőt, kiegészítőt szereztek be fillérekért a legnagyobb fast fashion láncok valamelyikében. Insta-bloggerek mindennap másik ruhában pózolnak – azt hirdetve, hogy soha nem lehet elég új cucc a szekrényetekben.

Miért nem követem őket mégsem? Ide kattintva elolvashatjátok.