Naptej házilag – kenjük vagy ne kenjük? Mojzes Nóra

Naptej házilag – kenjük vagy ne kenjük?

Ha a házi naptejekről esik szó, két táborra szakad az emberiség: az egyik, aki mellette, a másik, aki hangosan ellene kampányol. Én mindkettőnek igazat adok – sok mindenben. De a mérleg nyelve nálam mégis legtöbbször affelé dől inkább, akik azt mondják, számtalan kencét előállíthatunk saját kezűleg. A cégek persze nem értenek egyet ezzel, de miért is tennék? Nekik az a céljuk, hogy csilliókért adják el nekünk a termékeiket. Nyilván nem fognak minket arra buzdítani, hogy vegyük meg fillérekért a patikában vagy bioboltokban azokat az alapanyagokat, amiből egyébként simán előállíthatunk egy ajakápolót, fogkrémet, ne adj isten naptejet.

Főszerkesztőnkkel, Eszterrel egyre inkább odafigyelünk arra, hogy mivel tudjuk leginkább megóvni az egészségünket, és persze a bolygónk egészségét is. Mit eszünk, mit és hogyan viselünk, mit és hogyan vásárolunk, meg persze mivel kenjük magunkat. Éppen ezért az utóbbi időben számtalan házi kencét próbáltunk ki az uborkás arcmaszktól kezdve a fogkrémen át egészen az ajakápolókig, amit mind-mind én magam készítettem el, és amikben egyáltalán nem csalódtam sem én, sem pedig a VOUS-lányok. De a naptejek házi verziójától mi is gondolkodóba estünk, ezért megkérdeztem a csajokat a szerkesztőségben, ők szívesen használnák-e.

Forrás:
VOUS

Eszter 

„Évek óta nem napozok, azaz 10 és 16 óra között nem nagyon megyek a napra. A tavalyi naptejem 50 faktoros volt, mostanában jár le, ezért aktuális is, hogy utánanézzek a naptejeknek. Ma már olyat vennék, aminek az összetételi listáját megnézem, illetve biztos, hogy fizikait választanék. Házi kencét nem használnék, valamiért azt gondolom, hogy a különböző öko- / biotermékek gyártói magasabb szinten állnak kémiából és biológiából, megbíznék ezekben a szakemberekben.”

Csak zárójelben jegyzem meg, nem egy helyen olvastam, hogy állítólag 20 faktor fölött gyakorlatilag már nincs különbség a kencék tudásában!

600

Fényvédő faktor

„A fényvédő faktor (angolul SPF = Sun Protection Factor) azt adja meg, hogy az adott faktorszámú naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk a napon anélkül, hogy leégnénk. A faktorszám csak az UV-B sugárzással szembeni védőhatásról ad információt, a szintén káros UV-A sugárzással szembeni védelemről nem nyújt tájékoztatást.”

Bővebben a linkre kattintva olvashattok a témáról, illetve a cikkből az is kiderül, hogyan számolhatjátok ki, hogy nektek hány faktoros naptejre van szükségetek!

Viola 

„Nem használnék házilag készített naptejet, mert bár igaz lenne rá, hogy 'pontosan tudom, mi van benne', a naptej egy elég komoly funkciót betöltő valami, több egyszerű pipereterméknél, kencénél. Komoly szabályoknak, EU-s szabványnak kell megfelelnie egy naptejnek – hiába tudom, mi van benne, ha arról fogalmam sincs, ezeknek megfelel-e az, amit én kutyulok össze valamilyen internetes recept alapján.”

Én is hasonlóan vélekedek, mint ő, és az utóbbi időben egy halom cikket és blogbejegyzést elolvastam a témában. Ezért gondoltam, hogy teszek vele egy próbát. Egyelőre csak egy olyan próbát, amiben megnézem, mennyire könnyű az elkészítése, és teszteljük a színét, illatát, állagát. Azt pedig, hogy ezek után szeretnétek-e elkészíteni és kipróbálni, az már legyen a ti döntésetek. Merthogy sokak szerint több hátulütője is van a házi verziónak, de persze számtalan előnye is: például hogy jóval olcsóbbak bolti társaiknál, nincsenek bennük feleslegesen térfogatnövelők, színezékek, irritáló illóanyagok, tartósítószerek és hosszú távon az egészségre ártalmas kemikáliák – írja például a Szülők lapján Pálfi Rita kozmetikus.

Miközben arra is kitér, hogy...

A házilag készített naptej NEM helyettesítheti a vegyészek, gyógyszerészek, orvosok által kifejlesztett, klinikai kísérletekkel alátámasztott üzletekben, gyógyszertárakban kapható fényvédőszereket...”

Én ettől függetlenül azért teszek majd vele egy próbát, igaz, nem nyár elején, dél és három között Tunéziában, teljesen árnyékmentes helyen, de mondjuk egy késő délutáni frizbizéshez simán bevállalom, és erről természetesen be is számolok majd nektek. De ha ti már most kipróbálnátok, mutatom, hogyan készíthetitek el.

Amire szükségetek lesz:

Forrás:
VOUS

  • 50 g sheavaj – természetes fényvédő
  • 50 g kakaóvaj – ami már önmagában is véd a napsugaraktól kb. 4-es faktorszámon
  • 100 g kókuszolaj
  • 60 g méhviasz
  • 50 g cink-oxid – szintén természetes fényvédő
600

Cink-oxid

  • Por alapú ásványi anyag
  • Véd az UVA- és az UVB-sugaraktól
  • Számtalan kozmetikai termékben megtalálható: naptej, pelenkakrém, hintőpor, púder, alapozó, szemfesték
  • Lemosható fizikai napvédő, védőréteget képez a bőrön, vagyis nem szívódik fel

Elkészítése:

  1. Gőzfürdő fölött olvasszátok fel a méhviaszt, a kakaóvajat, a sheavajat, végül pedig pedig mehet bele a kókuszolaj.
    Forrás:
    VOUS

     
  2. Ha már kellően homogén a kence, apránként és folyamatosan keverve adagoljátok hozzá a cink-oxidot. Figyeljetek rá, hogy ne ülepedjen le az edény aljára!
    Forrás:
    VOUS

     
  3. Mossatok illetve jól fertőtlenítsetek ki egy tégelyt, majd mehet is bele a napozókrém. Ne ijedjetek meg, ha folyékony, amint lehűl, újra megszilárdul, és kellőképpen szilárd, de jól kenhető lesz a végeredmény.
    Forrás:
    VOUS
    Forrás:
    VOUS

Nagyjából 15–20-as faktorú napkrémnek felel majd meg.

Ti bevállalnátok?