old blue farmer virág

„Évi egymillió farmerruha újrahasznosítása a cél” – Az Old Blue vezetőjével, Plank Jánossal beszélgettem

Minden interjúnak megvannak a „leg”-pillanatai, de ritka az olyan, amikor úgy érzi magát az ember, hogy minden kerek, minden és mindenki a helyére kerül. A következő beszélgetés alatt ez történt. Egy forró nyári pénteken a Balaton helyett Veszprém felé vettük az irányt, hogy megnézzük az Old Blue birodalmát. A helyet, ahol a használt farmer újjászületik.

A használt farmerek újrahasznosításával foglalkozó Old Blue központja Veszprém külvárosában található egy ipartelepen. Még be se lépünk az épületbe – amely passzívház, esővizes vécéöblítéssel és komposztálóval –, máris otthon érezzük magunkat. Az ajtó előtt virágzó levendulabokrok, raklapból készült hintaágy. Talán mondanom sem kell, a patchworkhuzat használt farmerokból készült.

Az előtér mintha arra készítene fel bennünket, hogy hamarosan nagyon sok farmert látunk majd teljesen megújult formában: a falra felfüggesztve és a fal melletti vitrinekben az Old Blue termékei. Itt találkozunk a cég vezetőjével, Plank Jánossal, aki rögvest a bemutatóterembe invitál bennünket. Na, itt már tátva marad a szánk: puffok, ülőalkalmatosságok, rongyszőnyegek, díszpárnák, táskák, ékszerek, apró használati tárgyak sokasága – amerre csak nézünk. Mind-mind használt farmerből született abban a műhelyben, ahol János végig is vezet bennünket, de csakis miután hosszasan beszélgettünk.

Forrás:
Mészáros Virág

A fő profil: a környezetvédelem

„A fő profil nem a ruhakészítés, amivel tavaly kezdtünk el, úgy mondhatnám, kísérletezgetni, és nem is a használati tárgyak és a bútorok gyártása, hanem a környezetvédelem.

Egy farmernadrág előállításához 10 köbméter édesvíz szükséges.

Tavaly 83 600 farmerruhát sikerült újrahasznosítanunk, és a célunk az, hogy ez még több legyen” – mondja, miközben kávéval, jegesteával kínál bennünket. A farmerruhák alatt értik a nadrágot, inget, ruhát, sztreccses és nem sztreccses alapanyagból egyaránt. Az utóbbi alapanyagot amúgy annyira nem szeretik, de mivel egyre több van belőle, így nem lehet megkerülni. Hozzáteszi, vannak olyan darabok, például női szoknyák, amelyekhez jobb is, ha rugalmas anyagot használnak.

„Három éve csináljuk az Old Blue-t, nagyon az elején vagyunk.

Az a célunk, hogy elérjük az évi egymillió darab újrahasznosítását.

Annál az amerikai cégnél, amely jelenleg a legnagyobb a világon, 140 000 darabot hasznosítanak újra. Náluk semmi más nem történik, csak ledarálják az összes farmert, és szigetelőanyagot készítenek belőle” – meséli János. Nekik is volt törekvésük arra, hogy szigetelőanyagot is előállítsanak, de nem találtak ehhez Magyarországon partnert.

Nem ez az egyetlen probléma, amibe ütköztek, de kettőt talán sikerül megoldani egy alapítvány segítségével, amely a nehezen vagy még nem megoldott újrahasznosítási hulladékot vizsgálja. Az egyik a farmerokból kinyert cipzárok kérdése, amelyekkel jelenleg nem tudnak mit kezdeni, viszont ahogy növekszik a cég, ez egyre égetőbb kérdés lesz. A másik az olyan aprócska farmerfecnik problémaköre, amelyekből már egy virágszirom sem jön ki.

Miért pont virágszirom?

Az Old Blue vásárlóinak – és a tulajdonosok – kedvenc terméke a hulladékfarmerból készített virág, amelynek a közepe farmergombból készült. Egész csokrokat visznek ballagásra, esküvőkre, ajándékba. A termék olyan sikeres, hogy János és felesége le is védették.

Az interjú folytatását a blogomra kattintva olvashatjátok tovább.

Forrás:
Mészáros Virág