kismama

Már a kismamán is múlik, hogy elhízott lesz-e a gyereke

Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal- és felnőttkorban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.

Az OECD 2016-os felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos. Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen az életkortól függően a gyermekeink 20–25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2–19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé.

A hagyományos álláspont szerint az elhízást elsősorban a bevitt és a felhasznált energia közötti egyensúly megbomlása okozza. A legújabb kutatások azonban arra mutattak rá, hogy a jelenség jóval komplexebb megközelítést igényel. Nemcsak a felnőttkori életmód és diéta, de már a szülők életmódja, a kismama táplálkozása is döntő szerepet játszanak a későbbi túlsúly kialakulásában. 

A magzati kor, a csecsemőkor, a kisiskolás (5–7 év) és a kamaszkor azok az életszakaszok, amelyek eldöntik a felnőttkori túlsúlyra való hajlamot.

Ezekben az életkorokban zajlik le az úgynevezett metabolikus imprinting, vagyis ekkor vésődnek be azok a minták, amelyek meghatározzák a felnőttkori anyagcserefolyamatainkat.

emcsi

A szerelem hizlal (engem): a boldog párkapcsolat egyenlő a plusz kilókkal?

Megvannak a szingliségnek is a maga előnyei, úgy, ahogy párkapcsolatban élni is mámor, főleg egy boldog, harmonikus kapcsolatban. Most utóbbi lesz terítéken, avagy az, hogy mennyire változtatja meg a külsőnket, ha tökéletes a szerelmi életünk.

A gyermek fogantatásától számított első 1000 nap, vagyis az első két életév – a kutatások szerint – alapvetően határozza meg a hajlamot a fiatal és felnőttkori elhízásra. A fogantatáskori túlsúly, illetve terhesség alatti túlzott súlygyarapodás 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. A túlsúllyal születő csecsemők nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is kövérek.

A felmérések azt is megmutatták,

hogy a túlsúly kockázata annál kisebb, minél tovább táplálták a gyermeket kizárólag anyatejjel.

A legújabb kutatások szerint sajnos az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul. Anyatej hiányában ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer csökkentheti a későbbi elhízás kockázatát. 

„Az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a csecsemők számára” – hangsúlyozta dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika professzora. „Az anyatej fehérjetartalma ugyanis a legmegfelelőbb formában és mennyiségben alkalmazkodik a csecsemő változó szükségletéhez.

Ha a szoptatás valamilyen ok miatt nem megoldható, a szülőknek javasolt olyan tápszert választaniuk, amely az anyatejhez hasonló minőségben és a legalacsonyabb mennyiségben tartalmazza a fehérjét, hatékonyan hozzájárulva ezzel a gyermekkori elhízás megelőzéséhez.”

anya

Minden anyuka hős is egy kicsit, bár csak gyereknyálas puszik, ölelések, véget nem érő bújások járnak érte

Még nem voltam húszéves, amikor megszületett az első fiam, húsz múltam, amikor a második, és alig töltöttem be a huszonkettedik életévemet, amikor már háromgyerekes anyuka voltam. És nem, nem hittem, hogy mindent észben tartok majd, és mindenre lesz időm a sok kicsi mellett, de arra a káoszra se voltam felkészülve, ami már az első baba érkezésekor ráült a mindennapjaimra.

A legfrissebb kutatások érdekessége az is, hogy összefüggést találtak a gyermekkori alvászavarok és az elhízás, az inzulinrezisztencia, sőt a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások kialakulása között, noha ennek konkrét okát még nem találták meg.

A gyermekkorban (6 éves kor körül) tovább folytatódik a bevésődés: akik ekkor elhíznak – vagy továbbra is túlsúlyosak maradnak –, felnőttkorban nagyobb valószínűséggel rendelkeznek majd magas testömegindexszel, túlzott mennyiségű zsírszövettel és széles derékkal.

A kamaszkor a táplálkozás szempontjából rendkívül érzékeny életszakasz, hiszen ekkor gyorsul fel a növekedés és ezzel az energiabevitel. Az, hogy a pubertáskor milyen életkorban jön el, fontos tényező, a felmérések szerint ugyanis a korai serdülés szintén hozzájárulhat a felnőttkori túlsúly kialakulásához.

 Az újabb kutatások fényében az orvosoknak és dietetikusoknak a jövőben az eddigieknél átfogóbb helyzetképre, a csecsemő- és gyermekkori táplálkozás és életmód ismeretére is szükségük lesz ahhoz, hogy a járványként terjedő elhízás megfékezésére hathatós megoldást tudjanak ajánlani – nemcsak a túlsúllyal küszködőknek, hanem már a babát váró szülőknek is.

Képernyőfotó 2017-09-túlsúly - 10

Aki túlsúlyos, az ne is hordjon edzőruhát? – A testszégyenítésen innen és túl 

Pár hónappal ezelőtt került ki egy poszt a valamilyen megmagyarázhatatlan okból igencsak népszerű magyar fitneszblogtól, a LifeTilttől, amiben kijelentették: ők túlsúlyos nőkre nem terveznek edzőruhát, dolgozzanak meg érte, hogy viselhessék azokat. A posztra reagálva hiába született rengeteg felháborodott újságcikk, a blog ugyanakkora népszerűségnek örvend, mint azelőtt, és mintha a kommentelőket sem zavarta volna túlságosan a dolog. Na de mi a helyzet a testszégyenítéssel máshol?