Egyéb kategória

Bőr vs. műbőr: melyik a jobb – vagy van más megoldás?

Patinás. Tudjátok, mit jelent a szó? Esetleg használjátok is? Arra is mondják, amikor a bőrből készült tárgy kicsit kifényesedik, besötétül a használattal, megérik az idővel. Nemesebb lesz.

vous - 2020.11.11.
Bőr vs. műbőr: melyik a jobb – vagy van más megoldás?

A patinának kész rajongótábora van. Erre akkor jöttem rá, amikor egyik pillanatról a másikra szerelembe estem a kezeletlen farmerokkal, és órákat böngésztem az Instagramot, ahol lelkes rajongók dokumentálták, hogyan kopott teljesen egyedire rajtuk az indigókék farmer. (A kezeletlen farmeron ugyanis nincsen koptatás a használat előtt, a használat során kopik olyanra, amilyen az életmódunk. Tehát ha a jobb hátsó zsebünkben állandóan ott a mobil, annak bizony nyoma lesz előbb-utóbb a nadrágon is.)

Nos, hasonló Instagram-dokumentációkat találhattok olyanoknál is, akik a bőr patinásodásának szerelmesei lettek.

Szeretik azt a játékot is, amikor a bőr nemesebbé válik az idővel. Ez annyit jelent, hogy a kezünkön található zsír, a ráfröccsenő víz, a napfény, a levegőben található oxigén elegye hat a felületére, és ettől az megváltozik. De nem ez az egyetlen, amiért szeretni lehet a bőrt mint alapanyagot.

Objektum doboz

Objektum doboz

Érvek a bőr mellett

A bőrből készült holmikért nem csak az rajong, aki tapasztalta már mennyivel silányabb lehet a műbőr. A szerkesztőségből (mellettem) Vio is az igazi bőrt kedvelők táborát erősíti. A bőr az egyik legősibb anyag, amivel az ember együtt él. Ősibb minden szövött, fonott, kötött anyagnál, az első ruháink is valószínűleg bőrből készültek. Olyan ősi kötelék ez, amelyet csak nehezen és csak elvek miatt írunk felül, de erről majd később.

„Nem találkoztam még olyan műbőrrel, aminek a tapintása, fénye, illata felvehette volna a versenyt az 'eredetivel', másrészt szerintem okosabb választás is. Mielőtt beruháztam volna az első valódibőr táskámra, 3 havonta kellett új táskát vennem, mert az összes műbőr darabom repedezni vagy fesleni kezdett rövid időn belül.

Ezzel szemben olyan bőrtáskám még nem volt, ami valóban tönkrement volna: inkább csak azért kerülnek 1-2 év után a szekrény mélyére, mert megunom őket.

Szerintem ez környezettudatosság szempontjából is jobb döntés: jobb egyszer vásárolni és azt használni éveken keresztül, mint háromhavonta újat venni valamiből”

– mondja Vio.

Azt már csak én teszem hozzá, hogy a környezettudatosságnál ezenfelül érdemes figyelembe venni, milyen bőrről van szó, honnan származik, és hogyan kezelték.

Az én elveimmel az fér össze (jelenleg, mert itt tartok, és nem zárom ki, hogy ez változzon), hogy egy állatot igenis dolgozzunk fel szőröstül-bőröstül, ha már egyszer miattunk kellett elpusztulnia. Ilyenkor a bőr és a szőrme csak másodlagos termék. Viszont elutasítom a csak a bőréért vagy szőréért tenyésztett állatokat a pitontól az amerikai mosómedvén át a csincsilláig.

De ennél is tovább megyek: sajnos, nem az állat fajtája határozza meg azt, hogy örömmel használjam a bőrt. Nem egy dokumentumfilmet láttam az Indiából Bangladesbe hajtott, több száz kilométert gyalogoló vagy teherautóra összezsúfolt indiai tehenekről, amelyeket ugyan fel is használhattak volna vágás után teljesen, de nem tették.

Nemet mondok az olcsó bőrre is, amely Bangladesben, Kambodzsában és más távol-keleti országokban „készül”. A bőr kikészítése (cserzése) során nemcsak a csezőműhelyekben dolgozók érintkeznek vegyszerekkel. A szennyezett víz egyenesen a folyóba ömlik. Méreg van mindenhol: a vízben, a talajban, a levegőben. A sérülések gyakoriak, de beteg- vagy balesetbiztosításuk nincs a dolgozóknak. Akik itt élnek, nem kérdezik meg, milyen a munka, nem gondolnak az egészségükre sem.

Kép egy bőrcserző műhelyből:

Objektum doboz

És így készülnek az olcsó cipők: 

Objektum doboz

A bőr cserzéséhez például krómot – ezen belül is trivalens krómot – használnak, amely alapjáraton nem káros az egészségre. A baj ott kezdődik, amikor a körülmények nem megfelelőek vagy a szakemberek nem jól végzik a munkájukat. Ilyenkor előfordul, hogy a cserzett bőrben található trivalens króm átalakul hexavalens krómvegyületté.

A krómnak ez a fajtája erősen mérgező, rákkeltő anyag, allergiás panaszokat okoz, már nagyon alacsony koncentrációban is képes bőrgyulladást kiváltani, de rendszeres tünet a viszketés és a bőrirritáció is.

Alternatíva: növényi cserzésű bőr?

Lényegesen környezettudatosabb megoldás, ha ásványi helyett növényi cserzésű bőrt választunk. Ez még mindig állatokból készül, de a kezelése során nem terheli olyan mértékben a környezetet. Hátrányuk, hogy egyrészt rosszul festhetőek, ezért sok esetben az eredeti színükben (sötétbarnától a világos drappig) kerülnek forgalomba. Kicsit feszesebbek, vastagabbak, kevésbé nyújthatóak, mint vegyszerekkel kezelt társaik, de ez legyen mellékes.

Szilágyi Andrea, a NES cipők tervezője is növényi cserzésű bőrrel dolgozik, nem is akármilyennel! A portugál gyár, ahonnan rendelni szokott, kikísérletezett egy különleges eljárással kezelt, úgynevezett komposztáláshoz előre aktivált bőrt. „Ez persze nem azt jelenti, hogy a lábadon viselve egyszer csak komposztálódik a cipőd, de ha a komposztra dobod, lefeded egyéb nyers zöldekkel, akkor körülbelül négy hét alatt nagyrészt lebomlik” – mesélte nekem tavasszal, amikor nála jártam.

Objektum doboz

Objektum doboz

Objektum doboz

Objektum doboz

A NES cipők viszont nem csak növényi cserzésű marha- és kecskebőrből készülnek – amelyek előállításuk során nem szennyezik a környezetet, nem okoznak maradandó károsodást azoknak sem, akik dolgoznak vele. Az üzemben keletkezett bőrhulladék, a nem használt, régi bőrkabát, bőrtáska is újjászületik cipőalkatrészként. A lényeg, hogy semmi ne vesszen kárba.

Alternatíva: alternatív „bőr”?

Egy korábbi cikkben bemutattam már nektek, milyen új alternatívák léteznek a textiliparban. A technológiai fejlődésben köszönhetően változik majd a divatipar. Hiszem azt, hogy nem a formáké, szabásvonalaké vagy színeké a jövő, hanem az alapanyagoké. Az egyik ilyen az ananászrostok felhasználásával készített vegán bőr, amelyet én ugyan még nem tapogathattam meg, nem így a tervező.

Szilágyi Andrea szerint egyszerűen nem szabad bőrként tekintenünk a vegán bőrre.

Egyszerű alapanyagnak kell hívnunk. Ahogy a vegán majonéz vagy vegán sajt sem igazi majonéz vagy sajt, úgy a vegán bőr sem bőr. Ha ezt elfogadjuk, akkor szeretni fogjuk. Ha ugyanazt várjuk tőle, mint a bőrtől, akkor nem. A vegán bőrt ugyanis nem lehet megfelelően vékonyítani, ez viszont erősen behatárolja azt is, mi készül belőle.

Objektum doboz

Objektum doboz

Objektum doboz

Objektum doboz

„Én amúgy hiszek abban, hogy ha annyi húst ennénk, amennyire szükségünk van, és annyi bőrcipőnk lenne, amennyire szükségünk van, akkor beszélhetnénk fenntarthatóságról. Amúgy is teljesen más a lábnak, ha bőrcipő van rajta.

Hidd el, mindenféle műbőrt kipróbáltam. Olyat is, amelyik lélegzik, beszél, satöbbi, de egészen egyszerűen érződik rajta, hogy nem bőr.

Csináltam bútorszövetből is textilcipőket, de ezek meg sokkal hamarabb elhasználódnak. És ha belegondolsz: ugyanannyi munka, figyelem, felhasznált anyagmennyiség, ragasztó kell egy textilcipő létrehozásához is, csak éppen olyan tárgyat hozunk létre, ami hamarabb tönkremegy” – nyilatkozta beszélgetésünk során.

Alternatíva: műbőr / vegán bőr?

Ha szigorú szeretnék lenni, akkor a fent említett „ananászbőr” is ez a kategória. Ahogy a műbőr vagy műszőrme, úgy az ananászbőr sem bőr, inkább bőrhatású anyag. A műbőr nagyon sokféle alapanyagból készülhet a Wikipédia szerint: pamutból, gyapjúból vagy szintetikus szálasanyagból (pl. poliészterből, polipropilénből), a szőrmefelület leggyakrabban poliakrilnitrilből, vagy ennek egy módosított változatából, modakrilból.

Mivel műbőrről van szó, hiányzik a bőr természetes rostszerkezete, így az anyag szakítószilárdsága, nyújthatósága alacsonyabb (de nem lehetetlen például a műbőr cipőt kinyújtani), az átszellőzési képessége sem olyan jó.

Objektum doboz

Objektum doboz

Akik vegán elveket vallanak, azok számára döntő lehet, hogy műbőrből készült tárgyak készítésénél nem pusztulnak el az állatok. Azt azonban nekik is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy ugyan a gyártás során kevésbé terheli a környezetet, a műbőr a legtöbb esetben nem újrahasznosítható. Ha olcsó, alacsony kopásállóságú, rossz minőségű darabot választunk, könnyebben és gyorsabban eldobjuk, nem figyelve a táskánk vagy cipőnk utóéletére.

Akkor mi a megoldás?

A fenntartható divatnak több lépcsőfoka van minden esetben, és nagyon sok szempontot kell figyelembe venni az alapanyag előállításától kezdve a munkaerő helyzetén át a környezeti terhelésig. Ha tisztában vagytok a szempontokkal, akkor egy-egy termék esetében érdemes végigondolni, nektek mi fér bele.

Fontos, hogy milyen bőr az a bőr? Fontos az előállítása? Fontos, hogy mennyit utazott, mielőtt az üzletbe került? Fontos, hogy a gyártó mennyire figyelt oda az alkalmazottaira? Vagy az elveitek alapján szóba se jöhet a bőr?

Ha tudatosak vagytok, érdemes hosszú távra vásárolni, mert a fenntarthatóság első és legfontosabb tétele, hogy az elveink szerint, de

kevesebbet vásároljunk, amit viszont megvettünk, azt viseljük minél többször. Minden más csak ez után jön.

Ajánlott cikkek