Felelős gasztrohős interjú Mengyán Eszter

Narancs helyett magyar „superfooddal” az őszi–téli vitaminhiány ellen

Az vagy, amit megeszel – mondják. Nézzetek csak a tányérotokra, vagy gondoljátok át, mit ettetek ma eddig. Tudjátok, honnan származik a zöldség, a gyümölcs? És biztos, hogy a gojibogyónak, quinoának vagy chiamagnak nem lenne hasonlóan értékes, de lényegesen költségkímélőbb hazai alternatívája? És azt, hogyan tudjátok a narancs, mandarin és grépfrút helyett felturbózni a vitaminraktáratokat télen? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, miközben a Felelős Gasztrohős munkatársával, Vighné Boóc Judittal beszélgettem.

keretes kérdőjel

Mit csinál a Felelős Gasztrohős?

A Felelős Gasztrohős küldetése, hogy támogassa a fenntartható és egészséges étkezést. Környezetbarát módon gondolkoznak, és ezt figyelembe véve szeretnék zöldebbé és egészségesebbé tenni az étkezéseinket. A hitvallásuk szerint képesek vagyunk falatonként megváltoztatni a világot. A Felelős Gasztrohős honlapján szezonális élelmmiszereket, recepteket és fenntartható vendéglátóhelyek listáját is megtalálhatjátok. Kövessétek őket az Instagramon és a Facebookon is. Csatlakozzatok hozzájuk és legyetek ti is felelős gasztrohősök!

Egészen október végéig szerencsénk van, hiszen bőségesen válogathatunk hazai gyümölcsök és zöldségek közül. Aztán egyik pillanatról a másikra átváltunk banánra, narancsra, mandarinra, grépfrútra. Ezek persze hozzákapcsolódnak az ünnepváráshoz, hiszen télen a narancsban található aromák nemcsak a vitaminraktárakat töltik fel, hanem a hangulatunkra és lelkünkre is jó hatással vannak. De biztos, hogy jól járunk akkor, ha a déli gyümölcsöket részesítjük előnyben?

„Elsőre talán megdöbbentőnek tűnik, amit mondok, de két egyforma méretű narancsban és karalábéban ugyanannyi C-vitamin található” – mondja Judit, aki azért hozzáteszi, hogy más a kettő, és természetesen nincs semmi baj azzal, hogy narancsot szeretnénk vásárolni. „Ebben az esetben viszont arra érdemes figyelni, hogy a narancs ne Dél-Amerikából jöjjön, hanem Spanyolországból, és lehetőleg legyen kezeletlen. A bio minden bizonnyal drágább lesz, de egyrészt nem kell mindennap narancsot enni, másrészt ott van az alma, körte, amelyek nagyon jól elállnak télen. Valamint vissza lehet nyúlni a régi dolgokhoz, mint az élelmiszerek elrakása fagyasztással vagy befőzéssel.”

Judit két és fél éve dolgozik a Felelős Gasztrohős csapatában. Azt vette észre, hogy az utóbbi fél-egy évben nagyon megindult valami: egyre inkább odafigyelünk arra, mit eszünk, hol vásároljuk az élelmiszereinket.

A fenntarthatóság gondolata nemcsak a divatban van jelen, hanem az étkezési kultúrában is egyre inkább új trenddé növi ki magát.

Forrás:
Vous

Valószínűleg most ti sem tudnátok felvázolni, mit jelent a fenntarthatóság az étkezésben, de Judittal összegyűjtöttük a legfontosabb pontokat:

  • Először is egyetek sok helyi és szezonális élelmiszert! Ne vegyetek februárban epret vagy málnát, nyugodtan vigyétek haza a tökéletlen formájú zöldséget vagy gyümölcsöt is.
  • A következő lépés, hogy kevesebb tejterméket és kevesebb húst fogyasztunk, és amikor így teszünk, akkor lehetőség szerint igyekszünk mindent a helyi gazdaságokból beszerezni. „Sokan azt gondolják, hogy a hús- és tejfogyasztás nem lehet fenntartható és környezettudatos, pedig ez nem igaz. Ha olyat evett az állat, amit te amúgy nem ennél meg, akkor valóban nem beszélhetünk környezettudatosságról és fenntarthatóságról.”
  • A harmadik lépés, ha bio, vegyszermentes vagy megbízható forrásból származó élelmiszereket vásárolunk.

A Felelős Gasztrohősnél egyébként azt figyelték meg, hogy egyre tudatosabbak vagyunk itthon is. „Mindig a vegán mozgalom megerősödéséhez kötöm a változást. Körülbelül öt évvel ezelőtt még nem volt könnyű dolga annak, aki vegán életmódot folytatott. A fenntarthatóság kapcsán most tartunk ott, ahol három-négy évvel ezelőtt a vegánsággal. Ugyanúgy trend lesz, mint a vegánság, de

a mi céljainkat nézve igazából teljesen mindegy, hogy valaki a trendek miatt lesz vegán vagy környezettudatos. Nekünk az a lényeg, hogy csinálja.”

Forrás:
Vous

Csipkebogyó vs. gojibogyó

Trend lett az utóbbi időben szuperélelmiszereket, superfoodokat is fogyasztani, amelyek rendszerint nagyon egzotikusak, távoli országokból származnak, sokszor csodatévő tulajdonsággal ruházzuk fel őket. A kincset érő chiamag vagy a varázslatos gojibogyó mellett nem szabad elfeledkeznünk a hazai szuperélelmiszerekről sem. A gasztrohősök 2017 nyarán erre építettek egy nagyon erős, pozitív kampányt.

Forrás:
Design: Kőfaragó Anna, Tartalom: Táptudás

„Azért is tettük idézőjelbe a 'superfoodot' a kampány alatt, mert valójában nincs olyan, hogy szuperélelmiszer, hiszen minden zöldségnek, gyümölcsnek, termésnek, terménynek megvan a maga előnye, megvan, mitől jó, miből van benne sok.

Ha ezeket változatosan eszed és figyelsz a szezonalitásra, akkor máris nagyon sokat tettél magadért és a környezetedért.”

A kampány során készült superfoodtérképen teljesen hétköznapi élelmiszerek szerepelnek, mint zeller, málna vagy hagyma. Hogy érzékeltessék, mennyire erősebbek is lehetnek a magyar ‘superfoodok’, a gojibogyó mellé a csikebogyót, a chiamag mellé a lenmagot tették, és összehasonlították a tulajdonságaikat. Az eredmény több mint meglepő.

Ha tudjuk, mit érdemes vásárolni, akkor azon is érdemes elgondolkoznunk, hogy hol tesszük mindezt. Sok hazai szupermarket nem árul magyar élelmiszert. Ilyenkor dönthetünk úgy, hogy külföldről érkező terméket veszünk, de igyekezzünk minél közelebbről beszerezni az ennivalót. Válasszuk inkább a szomszédos Ausztriából érkező termékeket az Ausztráliából származó finomságok helyett. Mindig olvassuk el a címkét is. Megdöbbentő például, hogy a csomagolt lencse, a borsó vagy a bab Kanadából, Kínából vagy Etiópiából érkezik a magyar élelmiszerüzletekbe.

Forrás:
Vous

Keressük a fenntartható vendéglátóhelyeket!

Ha nem mi szeretnénk vásárolni, hanem azt szeretnénk, hogy főzzenek ránk, akkor választhatunk a fenntartható vendéglátóhelyek közül. Jelenleg összesen 45 ilyen étterem és kávézó működik az országban, ebből 8 vidéken.

„A fenntartható éttermek csak akkor kaphatják meg a fenntartható címet, ha hat kritériumnak eleget tesznek. Először is nem használnak pálmaolajat, nem szabad polisztirol habdobozba csomagolniuk, 30%-ban magyar alapanyagokat kell használniuk, minimum egy biotermékkel dolgozniuk kell, használniuk kell lebomló tisztítószert és lennie kell az étlapon vegetáriánus fogásnak.”

Bár ez nem tűnik nagyon szigorú kritériumrendszernek, ennek ellenére nagyon nehezen váltanak a vendéglátóhelyek. Juditék viszont azon dolgoznak, hogy egyre több vendéglátóhely csatlakozzon.

2018 a pálmaolajról is szól

Amikor a jövőbeli tervekről kérdeztem, egyértelmű volt, hogy 2018 a pálmaolajmentesség éve lesz számukra. Itthon talán még annyira nem beszélünk róla, de a világban már egyre többen tiltakoznak a pálmaolajjal készített termékek ellen, nem véletlenül.

„Az olajpálma nagyon gazdaságos növény: gyorsan nő, jó a hozama, rengeteg olajat lehet belőle nyerni, amely ráadásul olcsó is. Éppen ezért nagyon nagy igény van rá, és benne van mindenben: a kozmetikumok 90%-a, a késztermékek 80%-a tartalmazza, ebben sül a krumpli, a rántott hús” – mesél Judit a 2018-as kampányról.

Az a probléma, hogy egyre több olajpálmát kell ültetni ahhoz, hogy a világ igényeit kielégítsék. A legnagyobb baj, hogy az a klíma a legideálisabb az olajpálma számára, ahol az esőerdők is nőnek. Elképesztő, milyen irtást végeznek: jó esetben 'csak' kivágják, rosszabb esetben felégetik az egészet úgy, ahogy van, állatostul, mindenestül. Ezért lesz 2018-ban egy kampányunk, amely a pálmaolajra hívja fel a figyelmet.

Megpróbálunk minél több mindenkit rávenni arra, hogy pálmaolajmentes termékeket vásároljon. Nem lesz egyszerű kihívás, az biztos.”