Egyéb kategória

Egy generáció, ami a tökéletesség után rohan – Avagy ezt okozza a túlzott Instagram-fogyasztás

Egy friss kutatás kimutatta, hogy az elmúlt harminc évben több mint harmadával nőtt azoknak a fiatal felnőtteknek a száma, akik irreális elvárásokat támasztanak magukkal szemben, és a tökéletességet hajszolják. A kutatók szerint az oktatási rendszert és a közösségi médiát kell okolni a változásokért.

vous - 2018.01.13.
Egy generáció, ami a tökéletesség után rohan – Avagy ezt okozza a túlzott Instagram-fogyasztás

Számos kutatás készült már arra, hogy a Facebook és az Instagram, sőt mostanában a Snapchat is mennyire eltorzítja a testképünket, és mekkora nyomást helyez a fiatal felnőttekre azzal, hogy csak az élet szép oldalát mutatja be. Bár valahol a tudatunk mélyén azért tisztában vagyunk vele, hogy ez nem a valóság, hiszen mi sem szívesen reklámoznánk a rosszabb pillanatainkat a közösségi médián, mégis ezekhez az álomképekhez mérjük a saját életünket minden egyes nap. Az pedig soha nem lesz olyan csillogó, rózsaszín és vattacukorszagú, mint az Insta-lányok profilja – hiszen valódi.

Nemcsak derékig érő szőke hajkoronákból, tengerparti sétákból, bakancslistás túrázásokból és kókuszdióból szürcsölt koktélokból áll, hanem sírásból, kudarcokból és egyszerű, ok nélküli rosszkedvből is.

facebook-lajk-like-kozossegi-media-oldal

„A közösségi média olyan, mint a pornó!” – ti sejtitek, mi a hasonlóság?

Az irigység mindig is része volt az életünknek. Nem véletlenül létezik az a közmondás, miszerint a szomszéd fűje mindig zöldebb. A környezetünkben élők életét ugyanis korábban is hajlamosak voltunk könnyebbnek, problémamentesebbnek, izgalmasabbnak látni. A közösségi média révén kinyílt a világ: hirtelen megsokszorozódott a szomszédaink száma. Ráadásul ezek az online szomszédok mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy a lehető legzöldebbnek tűnjön a füvük. A folytatást ITT olvashatjátok. 

Bármennyire is tudjuk az eszünkkel, mennyire nem valódi ez az Insta-világ, a saját önképünket eltorzítja az, ami ezeken a közösségi oldalakon zajlik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Bath-i Egyetem vezetésével készült friss kutatás, amely bebizonyította: 33 százalékkal nőtt az elmúlt 30 évben azoknak a száma, akik külső szociális nyomás hatására úgy érzik, az életüknek tökéletesnek kell lennie. 16 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik szürreálisan magas elvárásokat támasztanak magukkal és másokkal szemben, ez pedig természetesen kielégítetlen emberi kapcsolatokhoz vezet.

Forrás:
Unsplash

A kutatók az 1991-ben létrehozott Multidimenzionális Perfekcionizmus Skála alapján vizsgálták meg amerikai, kanadai és brit főiskolások lelkiállapotát 1980 és 2016 között, ebből jött ki ez az elkeserítő eredmény. Még komolyabbnak tűnik a változás akkor, ha tudjuk, hogy a túlzott perfekcionizmusra való törekvés kéz a kézben jár a depresszióval, a szorongással és az öngyilkossági gondolatokkal (hiszen egy idő után úgy érezhetjük, nem tudunk megfelelni a saját elvárásainknak), az önorientált perfekcionizmus pedig megnöveli az esélyét a klinikai depresszió, az anorexia és a krónikus fájdalom kialakulásának. 

A kutatók nemekre és országokra lebontva sem találtak különbséget az arányokban, ami azt mutatja, hogy a férfiakat ugyanannyira sújtja ez a kielégíthetetlen tökéletességre törekvés, mint a nőket. A tudósok a közösségi médiát és az oktatási rendszer versenyre alapuló berendezkedését okolják a változásért. Persze mi, akik benne élünk ebben a valóságban, pontosan érezzük, hol a probléma:

ma már rosszkedvűnek lenni kifejezetten tilos, mindenhonnan az az üzenet árad ránk, hogy legyünk hálásak, értékeljük az élet apró örömeit is, és még véletlenül se merjünk reggel morcosan felkelni. Ebbe a felfogásba nem fér bele egy szakítás, a pénzszűke vagy egy családi veszekedés,

pedig mindez az élet természetes velejárója legalább annyira, mint a napsütötte bőr és a vasárnap reggeli ínycsiklandó brunch, ami visszaköszön Instagramról.

Ajánlott cikkek