Sem a szoknya hossza, sem a színe nem függ attól, hány évesek vagyunk. Attól viszont nagyon is, milyen a stílusunk, hova vesszük fel, vagy milyen dress code-ot ír elő például a munkahelyünk.
Manapság sokszor érezhetjük azt a divattal kapcsolatban, hogy az a szabály, hogy nincs szabály. A stílus és a divat között azonban van egy nagy különbség. A divatot tervezők, nagy cégek alkotják, a céljuk a legtöbbször az, hogy minél több pénzt termeljen a divatipar. A művészeti vagy kézművesérték ma már egyre ritkább a divatban.
Ezzel szemben a stílus rólunk szól, az egyéniségünkről, arról, hogy kik vagyunk, vagy éppen kinek szeretnénk látszani (magabiztos cégvezetőnek vagy talpraesett anyukának). A stílusunkat befolyásolja a divat, hiszen (hacsak nem varratunk vagy varrunk magunknak) azokból a ruhákból kell választanunk, amelyeket az üzletekben kapni.
Ötvenéves kor fölött az öltözködés leginkább játék. Ebben a korban ismerjük az alakunkat, tudjuk, milyen színek állnak igazán jól.
Vannak bevált praktikáink is. A nagy szabadság mellé azonban jól jönnek a szabályok is. A szabályok azonban azt nem határozzák meg, hogy ötvenéves kor fölött milyen hosszú vagy színű legyen a szoknyánk.
A testalkatunk
Minden ruhadarab akkor áll a legtökéletesebben ha egyrészt jó a mérete, másrészt a szabásvonala kiemeli, amit ki lehet, ugyanakkor elrejti azt, ami nem olyan előnyös, vagy amit nem szívesen mutogatunk. Mindegy, hogy húsz- vagy ötvenévesek vagyunk, leginkább a testalkatunk határozza meg, milyen szabású, milyen anyagból készült és milyen hosszú szoknyát viselhetünk. Hogy aztán viseljük-e tényleg, az más kérdés.
A cikk itt még nem ért, a további tippeket ide kattintva a Ridikül oldalán olvashatjátok.