The True Cost

„Arra kényszerítjük az embereket, hogy olyan termékeket gyártsanak minél olcsóbban, amire valójában semmi szükségünk”

Világszerte évente 80 milliárd ruhadarabot adnak el. Emellett évente 14 millió tonna ruhaszemét keletkezik csak az Amerikai Egyesült Államokban. Úgy tűnik, hogy azoktól a ruháktól, amelyeket megvásárolunk, pillanatokon belül szabadulnánk is, hogy újabb és újabb ruhákat vásároljunk. Kimerítjük a bolygónk erőforrásait, környezetszennyező módon állítunk elő, kizsákmányoljuk az embereket. „Arra kényszerítjük őket, hogy olyan termékeket gyártsanak minél olcsóbban, amire valójában semmi szükségünk.” A 3. Globális Fenntarthatósági Divathét második konferencianapján jártam.

Az egész világról érkeztek előadók a Globális Fenntarthatósági Divathétre, amelyet harmadik alkalommal rendeztek meg Budapesten. Egy sajtótájékoztató, két konferencianap és egy ökodivatbemutató volt a program. A második konferencianapon számos előadást és számtalan ötletet hallgathattam végig arra vonatkozóan, mennyire szükség van arra, hogy változtassunk nemcsak a ruhavásárlási, hanem a ruhákkal kapcsolatos szokásainkon, megszokásainkon is.

mennyibe kerül kedvenc ruhád

Mi a baj a divatiparral?

Itt, a VOUS-n és a blogomon is sokat foglalkoztam már azzal, mi a baj a divatiparral. A következő cikkek segítenek abban, hogy néhány perc alatt képbe kerüljetek.

Miért nekünk, vásárlóknak kell változtatnunk?

A divatiparban olyan óriási pénzek mozognak, amelyet egyszerű vásárlóként elképzelni sem tudunk. Ahhoz képest, hogy „csak” ruhákról van szó, a divatipar a világgazdaság közel 2 százalékát teszi ki, az értéke mintegy évi 3000 milliárd dollár. Amancio Ortega, az Inditex (ide tartozik a Zara, az Oysho, a Bershka, a Stradivarius) atyja Európa egyik, ha nem a leggazdagabb embere, aki egy alkalommal a világ leggazdagabb embere címet is birtokolhatta a Forbes listája szerint. Nem ő az egyetlen, aki a divatipar leggyorsabban fejlődő szegmenséből, a fast fashionből nyerte óriási vagyonát.

Mi érdeke lenne neki vagy a hozzá hasonló mágnásoknak abban, hogy ne a profitra hajtsanak? 

Viszont gondoljatok bele, csak akkor tudnak értékesíteni, és profitra szert tenni, ha náluk vásárolunk. Ha mások lesznek az igényeink a ruháinkkal kapcsolatban, ha másképp kezdünk vásárolni, akkor talán észbe kapnak. Akkor talán lesz változás, ha nekünk fontos lesz, hogy tudjuk

  • nem kisgyerekek vagy kamaszok készítették a ruháinkat,
  • nem 12-14 órát robotoltak azért, hogy mi egy újabb pólót vehessünk,
  • nem kellett nekik hőségben, étlen-szomjan dolgozniuk azért a felsőért, amit csak egy buliba veszünk fel, aztán soha többet,
  • nem kellett különböző vegyszerekkel dolgozniuk folyamatosan.
fast fashion

Ha megnézitek ezeket a filmeket, soha többé nem vásároltok ruhát úgy, mint korábban

Mérgező anyagoktól, vegyszerektől felhabzott indiai folyókat nézek a monitoromon. India és Banglades határán álló hatalmas vágóhidakat. Lehetetlen körülmények között robotoló munkásokat egy indiai ruhagyárban. Divatrajongóként, vásárlóként, de még talán hobbivarrónőként is azt gondoljuk, hogy ruhát készíteni nem a világ legveszedelmesebb dolga. Azok a német és angol dokumentumfilmek, amelyeket az elmúlt hónapokban néztem végig, mind rácáfolnak erre. Folytatás >>>

Ahogy szinte valamennyi, általam hallott előadó kihangsúlyozta, akkor lesz egy vállalkozás, de a világ működése fenntartható, ha a PPP (people, planet, profit) szempontjai egyszerre érvényesülnek. Michele Orzan, az European Chamber elnöke szerint egy vállalatnak adnia kell, és csak utána kapnia. A European Chamber támogatója egyébként egy nagyon izgalmas, Budapest-bázisú globális kezdeményezésnek. A Greenwillhez magánszemélyként ti is csatlakozhattok, ha szeretnétek megismerkedni a környezettudatos szemlélet első lépéseive, és terjeszteni azokat a saját környezetetekben. A Greenwill oldalát ide kattintva találjátok meg.

Visszatérve a ruhákra: több előadó is utalt arra, milyen óriási probléma a túlfogyasztás. Miért vásároljuk meg az ötödik ugyanolyan felsőt, amie semmi szükségünk? Miért megyünk be minden héten az üzletekbe, amikor valójában tele van a szekrényünk ruhákkal?

Most akkor bojkottáljuk a fast fashiont? Az sem igazán jó megoldás!

Mit tehettek vásárlóként, hogy valami megváltozzon?

  • Tegyetek fel kérdéseket a ruháitokkal kapcsolatban! Ki készítette? Hol készült? Milyen körülmények között. Kérdezhettek több millió emberrel egyszerre. A Fashion Revolution nevű brit kezdeményezéshez 2017-ben már kétmillióan csatlakoztak világszerte a különböző közösségi oldalakon. Április 24-én szelfizzetek kifordított ruhában!
  • Szeressétek a meglévő ruháitokat! Kombináljátok őket másképp, mint eddig. Fedezzétek fel őket újra és újra. Nem kell mindig új ruhákat venni a megújuláshoz.
  • Tanuljatok meg varrni! Kérjétek meg az anyukátokat, a nagymamátokat, hogy segítsen. Vagy ha Budapesten éltek, keressétek fel a Pinkponilo közösségi varrodát, ahol számtalan alapozó kurzust indítanak. A varrás nemcsak azért jó, mert saját ruhákat készíthettek, hanem azért is, mert át tudjátok alakítani a meglévő ruháitokat. Legyen a varrás cool, a varrónői szakma pedig újra menő!
  • Vásároljatok tudatosan! Lehet az fast fashion is, ha így döntöttetek, lehetnek magyar tervezők is, vagy mehettek turikba, a lényeg, hogy mindig tudjátok, miért vásároltok, mit kerestek, és miért akarjátok megvenni. Ha pedig megtaláltátok a kiszemelt darabot, tegyétek fel a kérdést:

Biztosan viselni fogom legalább harmincszor?