A magyar film napját 2018-tól ünneplik meg április 30-án, annak emlékére, hogy 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című alkotást. Ünnepeljük mi is a magyar filmeket ma! Összegyűjtöttem személyes kedvenceimet az elmúlt évekből, amelyeket vétek lenne kihagyni!
A Jupiter holdja
Mundroczó Kornél 2017-es filmje egy 17 éves szír menekült, Aryan történetét meséli el, aki illegálisan akarja átlépni a magyar határt. A csavar a sztoriban, hogy a fiú különleges képességre tesz szert: képes lesz levitálni. Nem akarok többet elárulni, de a rendező neve garancia a minőségre.
1945
Török Ferenc filmje egy nap történetét mutatja be egy kelet-magyarországi faluban, a második világháború végén, 1945 augusztusában. A film a magyarországi zsidók elhurcolása nyomán felmerülő bűntudatról és bűnrészességről szól, egy különleges szerelmi háromszöggel megtoldva. Mindez fekete-fehérben, olyan színészekkel, mint Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Sztarenki Dóra, Szabó Kimmel Tamás, Nagy Marcell.
A martfűi rém
2016 egyik, ha nem legizgalmasabb magyar filmje A martfűi rém. Egy több szálon futó, feszült, megrázó film, háttérben az ötvenes-hatvanas évek lehangoló Magyarországával. Nem kis feladatot vállaltak a készítők, de maximálisan sikerült megugrani. Zseniális!
Ernelláék Farkaséknál
Hajdu Szabolcs díjnyertes filmjében szinte mindenki magára ismerhet kicsit. A sztori kiindulópontja, hogy két egymástól eltávolodott testvér családja hosszú idő után ismét találkozik, ráadásul kénytelenek együtt élni egy ideig. A közös tér persze magával hozza a konfliktusokat is, terítékre kerülnek a pénzügyek, a párkapcsolati problémák és a gyereknevelés nehézségei.
Hajdu Szabolcs nemcsak írta és rendezte a filmet, de a főszerepet is ő játssza, a további szerepekben a felesége és két gyereke látható. A film egyetlen helyszínen játszódik, Hajduék saját lakásában. Kuriózum!
Tiszta szívvel
Till Attila második játékfilmje nem akar nagyot mondani és mutatni, de ahogy egy valamirevaló gengsztertörténetben, itt is van vér és erőszak, de kicsit más szemszögből látjuk az eseményeket, hisz a főszereplők kerekesszékben ülnek. Tilla filmje megmutatja, hogy nem kell zavartan lesütnünk a szemünket és sajnálkoznunk a mozgássérülteken, hiszen ők sem sajnálják önmagukat.
Ünnepeljétek meg a magyar film napját ti is! Jó filmezést! 😉