A napokban az egyik legnagyobb európai tudományos eseményen, a britek a Cheltenham Science Fesztiválján az egyik előadás témája épp a nyomdafestéket nem tűrő beszéd volt. kiderült, hogy a kutatások szerint azok, akik rendszeresen káromkodnak, összességében véve:

• őszintébbek, szókimondóbbak és becsületesebbek a mindig cizelláltan és megfontoltan beszélő társaiknál,
• kreatívabbak, több jó ötletük van,
• a csapatjáték az erősségük,
• többnyire kitűnő kommunikációs érzékkel rendelkeznek,
• kimondottan empatikusak,
• ráadásul a váratlan stresszhelyzetekkel is könnyebben megküzdenek (persze, hiszen ronda szavakkal engedik ki a fáradt gőzt az agresszió és az elfojtás egyéb, káros formái helyett).

A témában publikáló Dr. Emma Bryne éppen ezért azt javasolja, hogy a szülők és a pedagógusok maguk tanítsák meg a gyerekeket káromkodni. Ez a szakember értelmezésében azt jelenti, hogy beszélgessenek el a szavak erejéről, és arról, hogyan tabusítottak egyes kifejezéseket az idők során. Beszéljék meg, mik és miért számítanak csúnya szavaknak, és milyen kontextusban fontos elkerülni a káromkodást.

„A legjobb, ha a gyerekek ismerik a szavak erejét, és megtanulják a helyükön kezelni a nyomatékosító kifejezéseket, amelyek többnyire nem szépek. Így nem fogják azokat pusztán lázadásból használni, hanem ténylegesen a feszültséget vezetik majd le vele” – vélekedik a szakember.

6 testbeszéd-technika, amit használnotok kellene a munkahelyeteken

Állítólag az ember fél szavakból is ért. Sőt mi több: gyakran még a szavak is feleslegesek. Bőven elég egy mozdulat vagy egy pillantás, és már mindent tudunk. Nem véletlen tehát, hogy a munkahelyi testbeszéd többet árulhat el rólunk, mint a kimondott szavaink. Szenteljetek neki nagyobb figyelmet, fontosabb, mint gondolnátok!

A cikket ide kattintva >>> olvashatjátok tovább!