A Z generáció lassanként elhagyja a Facebookot, és átnyergel az Instagramra, hogy képekben és rövid videókban fejezze ki önmagát. Az Instagram-etikett betartása nélkül azonban nincs esély sikerre hosszútávon...
1. Mindig tüntessétek fel a fotó forrását, ha nem sajátot használtok!
A cél nyilván mindig az, hogy saját anyagok kerüljetek feltöltésre, elvégre a személyes márkaépítés és az önkifejezés a cél. Ha viszont kivételt tesztek, fontos, hogy a kép forrása mindig megjelölésre kerüljön, egyéb esetben ugyanis digitális tolvajlás esete áll fenn.
2. Felejtsétek el a „követem, aztán kikövetem” stílusú kommunikációt!
Sokan ezért követnek be másokat, hogy maguk is minél több követőre tegyenek szert. Ez az egész én-követlek-hogy-te-is-köves metódus viszont rendkívül gyerekes. Azokat követjük akik számunkra releváns, érdemes tartalmat generálnak, és nem várjuk cserébe ugyanezt másoktól…
3. Ne, az Isten szerelmére, ne spammeljetek!
A lelkes ifjú felhasználóknál előfordul, hogy ipari mennyiségben posztolnak az elején, és azt hiszik, ez teszi őket előbb-utóbb sikeressé. Ez persze óriási tévedés: nem a mennyiség, hanem a minőség az, ami új követőket – és esetleg világhírnevet – hozhat.
4. Használjátok a megfelelő hashtageket!
Hiszen aligha van annál idegesítőbb, amikor tücsköt-bogarat beírogattok a képek alá, hogy minél többen felfigyeljenek azokra. Ugyanígy az is értelmetlen pazarlás, ha egy kép elveszik a vizuális információtengerben, csak mert nincs megfelelő hashtagekkel ellátva.
5. Soha ne kérjetek senkit arra kommentben, hogy kövessen titeket!
Ez ugyanis sokkal, de sokkal cikibb (és idegesítőbb), mint a „köszönöm, hogy addoltál” a MySpace-en a maga idejében.
Vajon nevezhetőek művészeti projektnek az Insta-sorozatok?
Hogy mitől jó egy Insta-fotó? A beállítástól, vágástól, a fényektől, a tökéletes pózoktól, hátterektől, sminkektől és filterektől. Vagyis – legtöbbször – a beléjük fektetett energiától. Apró projektek ezek, amikbe munkát fektetünk, aztán várjuk, hogy learathassuk a gyümölcsöt lájkok és bekövetések formájában. Az ilyen jellegű képeket persze sokszor ki lehet nevetni, meg lehet rajtuk értetlenkedni – nem tagadom, néha én is szoktam –, de a beléjük feccölt idő sokszor igenis becsülendő lehet, pláne, ha értelmük is van. Folytatás >>>