Nemcsak futás, de gyaloglás közben is ügyelnünk kell a testtartásra, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogyan mozgunk. Az életünkben egyre inkább szerepet kapó ülőmunka csak ráerősít a görnyedtségre, ezeket a beidegződéseket pedig hasznos korrigálnunk. Az előregörnyedt felsőtest és a hátraeső medenceöv biomechanikai szempontból sem előnyös, akadályozza a helyes végtaghasználatot futás és gyaloglás közben egyaránt – hogy a hátfájásról ne is beszéljünk.

Bár sokan hiszik, hogy tudnak járni-kelni, csak kevesek birtokában van ez a ritka képesség. Magam is lekocogtam vagy 250 ezer kilométert, de még csak a jóra való törekvésnél tartok. A helyes testtartást meg kell tanulnunk – többek közt a sérülések elkerülése érdekében.

A feladatokat addig tudjuk helyesen végrehajtani, amíg a megterhelt izomcsoport el nem fárad: a fáradt izomzatot pedig nem szabad túlterhelni. Ha fáradunk, vagy fejezzük be a gyakorlatot, vagy tartsunk pihenőt – a pihenő nem lustaság, és nem is szégyen. A tartáshibák elkerüléséhez, a jó technika elsajátításához is gyakorlással juthatunk – a következők szerint:

• A helyes testtartás elsősorban a felső hátizmokat és a csigolyákat tehermentesíti.
• Járás közben nem sarkon, hanem talpközépen és lábujjhegyen tartjuk magunkat.
• A gerincoszlopunk legyen egyenes, de ne essünk abba a hibába, hogy túlfeszítjük a hátizmainkat. Gyaloglás közben tartsuk a fejünket a földdel párhuzamosan – ezzel tehermentesítjük a nyak-és hátizom felső szakaszát.
• A vállunkat ne húzzuk fel – a megfelelő válltartás hasonló, mint vállkörzésnél: a vállöv kicsit hátra és lefelé álljon – így a légzés is könnyebbé válik.
• A hasunkat kissé húzzuk be, a hasizmok így némileg megfeszülnek, és hozzájárulnak a test stabilitásához, a végtagok precíz mozgatásához.
• A csípőnket kissé toljuk hátra, “pucsítsunk”, ezáltal késztetve a hátizomzatot gyenge feszülésre.

Olvassátok tovább a tippeket!

Forrás:

Depositphotos