olvasás terápia

A könyvek gyógyító hatalma

Éreztétek már úgy, hogy egy könyv gyógyszerként hatott rátok? Hogy gyógyító hatalma volt? Rinner Anita, a Pannon Café blog szerzője a következő cikkben elmeséli, miért is érezhettétek így.

A könyv egyszerre orvos és orvosság. Diagnózist állít fel és egyben terápia is. (…)

A könyvek természetesen nem csupán orvosok. Vannak olyan regények, amelyek az élet szeretetteljes kísérői. Mások egy pofonnal érnek fel. Megint mások barátnők, akik előmelegített fürdőlepedőbe burkolják az embert, amikor ősszel búskomor. Megint mások… no, igen. Mások rózsaszínű vattacukrok, három másodpercig bizsergetik az agyat és nagy, boldog ürességet hagynak maguk után.” – Nina George

Amikor az orvostudomány fejlődése a géntechnológia csúcsszintjei felé törekszik nehéz elképzelni azt, hogy egy könyv elolvasása gyógyszerként tud hatni elgyötört szervezetünkre. A könyvek gyógyító hatalma azonban már a régi korokban is ismeretes volt az emberek előtt. Az ókori görögök a könyvtáraik ajtóira helyeztek ki feliratokat, tájékoztatva az olvasókat, hogy lelki bajokat gyógyító helyre érkeztek.

A 19. században az orvosok és pszichiátriai ápolók sokat merítettek a Bibliából. A legelső írásos említés azonban a biblioterápia szóval kapcsolatosan 1941-ben történik a Dorland-féle orvosi szótárban. A könyvterápia, mint módszer mára divatossá vált a pszichológusok, szociális munkások, tanácsadók és a velük együtt dolgozó könyvtárosok körében.

A könyvterápia lényege tehát, hogy a páciensben tudatosuljon az érzés, hogy nincs egyedül a problémájával, esetleg lássa a saját problémáját egy másik szemszögből is.

A biblioterápia jóval elterjedtebb módszer az Egyesült Államokban és Skandináviában, mint Németországban, Magyarországról nem is beszélve. Az úgynevezett Vers- és Könyvterapeuták Társaságának körülbelül 150 tagja van Németországban, Svájcban és Ausztriában. A társaság nevében szereplő vers kifejezés arra utal, hogy a betegek terápiás céllal maguk írnak verseket. Talán a legismertebb terapeuta, akiről a témában olvastam a német Marcus Brüggenolte, aki egy nagyon laza figura hihetetlen empatikus képességgel megáldva. A cikk folytatását ide kattintva >>> olvashatjátok.

Forrás:
Unsplash / Annie Spratt