Ha egy külföldinek azt próbálnánk elmesélni, hogy a világ egyik legjobb étele krumplival és szilvával készül, gyerekkori kedvencünk és kötelező legalább egyszer szilvaszezonban elkészíteni, akkor valószínűleg elkerekedett szemekkel merednének ránk. Pedig ugye hogy mekkora klasszikusunk a szilvás gombóc?
Valószínűleg mindenkiben gyerekkori emlékeket idéz a szilvás gombóc, ez az igazi nagyi féle békebeli finomság, amit bár nagyon magunkénak érzünk, a volt Monarchia területein mindenhol ismert és kedvelt étel, kisebb változtatásokkal persze. Van, ahol zsemlemorzsa helyett darált mákkal meghintve vagy olvasztott vajjal meglocsolva tálalják, az is változó, hogy sima pirított zsemlemorzsában hempergetik meg, és fahéjjal kevert porcukorral meghintve tálalják, vagy a cukor és a fahéj már a morzsába belekerül…
Akárhogy is tálaljuk, abban biztosan egyetérthetünk, hogy a szilvás gombóc csak lágyan, puhán, rezgősen jó, a kőkemény és nehéz tészta teljesen élvezhetetlenné teszi sajnos.
A titok pedig egyszerű: kevés liszt kell csak hozzá, és igaz, hogy így ragyacsosabb és nehezebben kezelhető a tészta nyersen, de főzés után így lesz remegős, puha és tökéletes. Egyáltalán nem nehéz elkészíteni, ha van főtt krumplink, akkor még gyorsnak is mondható, ha pedig nincs, akkor érdemes nagyobb adagot készíteni, ha egyszer nekiállunk, mert nagyon jól lefagyasztható még nyersen, begombócolva!
Szilvás gombóc puha tésztával recept >>>
