tükör lány önarc tükörkép

A tükör, a tükörkép, és ami mögötte van

Elgondolkoztunk már azon, hogy vajon milyenek is lehetünk valójában? Merthogy a saját arcunkat a tükörben sosem látjuk, legalábbis nem úgy, ahogyan mások látnak bennünket. És vajon miért jelent rosszat a törött tükör?

Üljünk le a tükör elé és nézzük meg az arcunkat. Ne csak úgy felületesen, alaposan. A valódi arcunkat látjuk? Valószínűleg még nem, mert ahhoz le kell mosni minden sminket az arcunkról, a szemünkről. Ha így nézünk a tükörbe, már közelebb vagyunk a valósághoz, minden bizonnyal egyre elfogadóbbak és elégedettebbek leszünk a látvánnyal, mégis érdemes elgondolkozni azon, hogy ez még mindig nem az, ahogyan mások látnak bennünket. A tükör ugyanis nem a valóságot mutatja, csak annak tükörképét.

A tükörkép tulajdonságai

A síktükör által alkotott kép a tárggyal egyenlő nagyságú látszólagos kép – magyarázza a wikipédia is. Megőrzi a méreteket és a szögeket, de az irányítást megfordítja a síkjára merőleges irányok megfordításával. Vagyis ha például a megfigyelő a tükörkép helyzetébe képzeli magát, akkor úgy tűnik neki, hogy a függőlegesen álló tükör felcseréli a jobb és a bal oldalt. Ebből adódik az a népszerű kérdés, hogy honnan tudja ezt a tükör. A tükör azonban nem a jobb és a bal oldalt cseréli fel, hanem az elöl és a hátul irányokat. Ha az így keletkezett képet egy másik síktükörrel továbbtükrözzük, akkor újra megfordul a körüljárási irány, és minden irány a helyére kerül. Talán egy kicsit bonyolult elképzelni, de gondoljunk csak bele, amikor több tükör vesz bennünket körül, másnak látjuk magunkat, ahogyan a fényképek is gyakran becsapják a szemünket.

Ha pedig a tükör nem sík, akkor másfajta kép keletkezik. A domború tükrök kicsinyítik a látszólagos képet, míg a homorú tükrökkel nagyított valódi kép alkotható. A kép távolsága a tárgy távolságán kívül a tükör fókusztávolságától, görbületétől is függ. A hullámos, egyenetlen felszínű tükrök pedig torzképet adnak.

A tükör mögötti világ

A tükör és a tükörkép filozófiája sok művészt megihletett. Lewis Carroll például egy egész kisregényen keresztül kalauzolja Alice-t Tükörországban, ahol minden másként, fordítva és furcsábban működik, az évente egyszer előforduló születésnap helyett is inkább a 364 „nem-születésnapot” ünneplik – legalábbis Dingidungi szerint annak több értelme van.

Ha egy jelenetben – legyen szó regényről vagy filmről – megjelenik a tükör, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az valamit mutatni fog: vagy a szereplő másik arcát, vagy valami titkot, valamit, ami nem nyilvánvaló, ami rejtélyes, ami misztikus, ami más, mint a valóság, vagy amit a mutatnak magukról. Vagy éppen nem mutat semmit, hiszen köztudott például, hogy a vámpíroknak nincs tükörképük…

Olvassátok tovább a cikket!

Forrás:
Unsplash