háziállat

Így változnak a hétköznapok, ha állatot tartunk

Állatot, állatokat tartani nagyszerű érzés: jót tesz az egészségünknek, oldja a stresszt, soha többé nem érezzük magányosnak magunkat, és egy új módon tudunk kapcsolódni a természethez is. Ugyanakkor az öröm mellett bizony gond is akad bőven.

Sokakat visszatart az állattartástól a felelősség: ránk van bízva a kis négylábú, ha baja van, nekünk kell orvost hívni (és kifizetni), etetni, itatni, ápolni, sétáltatni kell. Ennek megvannak a maga anyagi vonzatai is, de az állandó gondoskodás is lehet fárasztó. Nem kérdés, hogy mindezek ellenére megéri-e, hiszen magunkról, családunkról is alapvetően gondoskodunk, csupán bővül a kör.

Honnan jöjjön a kedvenc?

A legjobb, ha menhelyről fogadunk örökbe kutyát vagy macskát, hiszen így megmentünk egy szomorú kis lényt, és helyet csinálunk az utódjának, aki addig az utcán tengette mindennapjait. Ugyanakkor alaposan meg kell gondolnunk, milyen állatot viszünk haza: nem elég, hogy szomorú szemekkel néz, ha nagy testű kutya, elbírunk-e vele, tudjuk-e etetni, ha mozgékony, belefér-e az életünkbe a napi kétszer minimum félórás séta, ha hosszú a szőre, tudjuk-e fésülni, nyírni, kozmetikáztatni, ha beteg, képesek vagyunk-e beszerezni a gyógyszerét, és be is adni neki? Másmilyen állat való többgyerekes vagy kisgyerekes családnak, és más egy idősebb egyedülálló hölgynek, megint más egy vadásznak. A munkakutyákat, akiknek lételemük a mozgás és a feladatok teljesítése, csak akkor fogadjuk örökbe, ha tényleg meg is tudjuk dolgoztatni őket. Ugyanezek a kiválasztási elgondolások érvényesek a pénzért vett állatoknál is, ám ott még egy dologra érdemes figyelni: csakis gondos, felelősségteljes, papírokkal rendelkező állattenyésztőtől vásároljunk, különben épp az állatoknak nem megfelelő, kegyetlen szaporítási rendszert támogatjuk.

Ezekkel a változásokkal számoljunk

Lili jelenleg nyolc macskával és egy kutyával él egy fedél alatt, tehát pontosan tudja, mi minden változik meg, rendeződik át az állattartás miatt.

„Ketten élünk csak az iskolás gyermekemmel, nemrég költöztünk új lakásba, és nagyon magányosnak éreztem magam. Mivel gyerekkoromban is állatok vettek körül, és vidéken élünk, adott volt, hogy örökbe fogadunk. Falun nagyon sok háznál kínálnak felesleges szaporulatot ingyen. Két kiscicát is örökbe fogadtam, de rövid időn belül megbetegedtek, és hiába vittem őket mindennap állatorvoshoz, elpusztultak. Ekkor csapott meg először a valóság: a macska nemcsak puha, meleg, doromboló szeretetgombóc, de aggódás forrása is, pláne úgy, hogy attól tartottam, a lányom is elkaphatta a fertőzést. Mint kiderült, a bolha- és féregirtóval kezelt macskától nemigen kaphatunk el mi, emberek bármi kórt, viszont az oltatlan kiscicák könnyen belehalnak saját betegségeikbe. A gyász időszakában kutyát fogadtunk örökbe, aki teljesen más: játszani lehet vele az udvaron, etetése is egyszerűbb, mert a tápot házi koszttal egészíthetem ki, kevesebbet pazarlunk.”

Olvassátok el a cikk folytatását is!

Forrás:
Pixabay