„Már a blogod indulása óta lelkesen követlek, és nagyon tetszik a témához való hozzáállásod és az egész munkásságod. Nagyon megfogott annak idején a Bálint Sárával készített interjúd, és el is terveztem, hogy mindenképp újrahasznosított menyasszonyi ruhám lesz. Nos, ez október 6-án meg is valósult” – írta levelében Réka, aki szeretett volna egy-két mosolyt csalni az arcomra.
Jelentem: sikerült. Nem egyet, mert azóta mindig mosolygok, amikor csak eszembe jut a levél és a fotók, amiket küldött.
Réka „nem úszta meg” egyetlen levéllel, küldtem neki néhány kérdést, hogy ti is többet tudjatok meg erről a gyönyörű ruháról. Ha emlékeztek, Bálint Sára újrahasznosított csipkékkel is dolgozik a menyasszonyi ruhák készítésekor. 2017-ben beszélgettünk erről, az interjút itt olvashatjátok.
Újrahasznosítás
Az volt a terv, hogy otthonról, anyutól és nagyikámtól kérek valami régi csipkét, amit bele tudunk építeni a ruhába, de sajnos nem akadt otthon semmi.
Így megbeszéltük Sárával, hogy elkezdek keresgélni a Vaterán, a Jófogáson és ő pedig megnézi, hogy mi az, amivel tud dolgozni. Végül egy antikos online felületen, a Galéria Savarián sikerült rábukkanni az anyagra, ami csipkestólának volt meghirdetve. Szerencsére pont akkora volt, amiből teljesen kijött a felsőrész” – írja Réka, aki sok-sok fotót is küldött az alapanyagról és a ruháról.
Slow fashion
„2017 óta dolgoztunk a ruhán. Nem kellett kapkodnunk, mivel időben megtaláltuk egymást Sárával. Azért volt ennyire lassú a folyamat, mert nem csak annyiból álltak a találkáink, hogy felpróbáltam a ruhát, majd hazamentem, hanem nagyon sokat beszélgettünk is. Igazából könnyen megtaláltuk a közös hangot.
Már 2018 júliusában úgy álltunk, hogy elhozhattam volna a ruhát, mert kész volt, de aztán jöttek újabb ötletek a maradék anyagból, hogy a lehető legtöbb sallangot is felhasználjuk és végül egy héttel az esküvő előtt kaptam meg, akkor került fel rá az utolsó minta.”
A cikk végét és sok-sok fotót ide kattintva találtok >>>
