Egyéb kategória

15 lelkesítő mondat ahelyett, hogy „ügyes voltál”

Két baj van az „ügyes vagy” dicsérettel: ha túl sokat mondogatjuk, értéktelenné válhat, ráadásul nem feltétlenül azt a hatást érjük el vele, amit valójában szeretnénk. Mondjuk meg a gyereknek, mit csinált jól valójában, és tanítsuk ezzel kitartásra, szorgalomra, empátiára.

vous - 2018.11.19.
15 lelkesítő mondat ahelyett, hogy „ügyes voltál”

Évszázadokon keresztül az volt a bevett pedagógiai módszer, hogy jól megszidták a gyereket, ha valamit nem jól csinált, az pedig természetes volt, ha jól végezte a dolgát, vagyis miért kellett volna különösebben megdicsérni? A pedagógiai célzatú dicséret divatba jöttével a dolog átesett a ló túloldalára, és már azért is dicséretet kapott minden gyerek, ha hajlandó volt kitátani a száját vagy felemelni a homokozólapátot. Egyik véglet sem jó, hiszen ez utóbbi eredményezte azt, hogy a tömjénezés elmaradását a gyerekek felháborodással vagy kudarcélménnyel kezelték, márpedig egy normális világban miért kellene bárkit megdicsérni azért, mert hajlandó megtenni az életkorának megfelelő alapvető feladatait? Később sem jár külön a hónap dolgozója cím csak azért, ha valaki hajlandó bejárni a munkahelyére, vagy rendben tartja az otthonát, esetleg betartja a törvényeket.

Valós visszajelzés

Személyiségfejlődés szempontjából a visszajelzés (legyen az pozitív vagy negatív) mindenképpen jobb, mintha az egyén semmilyen visszacsatolást nem kapna. Egy bizonyos szintig még a kritikából is lehet tanulni, hiszen legalább van mihez viszonyulni. A túl sok kritika káros hatását nyilván senkinek nem kell elmagyarázni, nagyon kevesekben van annyi dac és kitartás ahhoz, hogy kisgyerekként a folytonos szidalmazást valahogy a maga előnyére fordítsa. A túlzott dicsérettel ezzel szemben az a probléma, hogy egy idő után természetes lesz és értéktelenné válik (például, ha a nagymama minden mondatát azzal zárja, „milyen szép/okos vagy…”, a gyerek idővel meg sem hallja, nem éri el az ingerküszöbét). A teljesítményekkel kapcsolatos folytonos dicséret kialakítja azt a téves megfelelési kényszert, aminek következtében, ha a dicséret elmarad, akkor a gyerek (és később a felnőtt!) összeroppan, tanácstalanná válik: „Valamit rosszul csináltam?” Pedig dehogy, csak éppen semmi kiemelkedőt sem…

Persze mindent összevetve inkább dicsérjünk, mint szidjunk, de semmit sem túlzásba vive, mindent a maga idejében. Az alábbiakban olvasható 15 olyan példamondat, amelyek ritkábban hangzanak el, helyettük inkább a már említett szimpla „ügyes vagy”-gyal intézzük a dicséreteket (angol nyelvű eredeti verziója plakát formában letölthető innen.)

Nézzétek meg miket tudtok mondani: ITT!

Forrás:
pexels.com
Ajánlott cikkek