csigaház

Szabó Magda csigaháza, meglepő fordulat az irodalomtörténetben

Előfordul néha, hogy átírják a történelmet, mert olyan tények kerülnek napvilágra, amelyek valamilyen oknál fogva rejtve voltak eddig a világ elől. Ez történt most az irodalomtudományban, mert Szabó Magda hagyatékából előkerült két füzet, kockás borítójukon a Csigaház címmel, az 1944-es évszámmal és SZ.M. szignóval. S vajon Szabó Magda Csigaháza miért is meglepő fordulat az irodalomtörténetben? Rinner Anita cikkéből erre a rejtélyre is fény derül.

Mindeddig az irodalomtörténészek Szabó Magda életművét teljes egésznek hitték: költőként kezdte pályáját és első prózai műve 1957-ben jelent meg Freskó címmel. Mindenki így tudta, s erre maga az írónő sem cáfolt rá soha.

Vajon ő miért döntött úgy, hogy ez a műve csak halála után kerüljön elő?

Ez a kérdés már azelőtt megfogalmazódott bennem, hogy a könyvet egyáltalán a kezembe vettem volna. Aztán nem hagyott nyugodni olvasás közben sem. Azt tudjuk, hogy volt egy időszak az életében, amikor nem publikálhatott, az akkori politikai rendszer osztályidegennek nyilvánította, minisztériumi állásából is elküldték, s az a polgári réteg, akit művei leginkább megszólítottak, gyakorlatilag kiveszett Magyarországról.

Aztán ismét fordult a történelem kereke és Szabó Magda addigra bizony megtanulta a leckét. Tudta, hogy nem állhat elő újrakezdésként olyan művekkel, amelyekben szemernyi utalás is lenne bármilyen politikai irányzatra, történelmi célkitűzésre. Ezért hát elhatározta, hogy olyan művekkel vonul vissza a magyar irodalmi köztudatba, amelyekkel a személyes érzelmekre hat, amelyekben magunkra, családunkra ismerhetünk. Nos, ha elolvassuk a Csigaházat, akkor látjuk, hogy ez a kisregény nem lett volna megfelelő az óvatos újrakezdéshez.

Most viszont, amikor előkerült és kiadták igazi irodalomtörténeti szenzációnak lehetünk részesei.

A regényt személyes élmények ihlették, ugyanis az 1935 és 1938 közötti iskolai szüneteket az írónő Bécsben töltötte. Ez lesz a regény helyszíne: a csodás Bécs, ahol egy panzióba, vagyis a Csigaházba helyezi a történések centrumát az író. A történet időpontja pedig egy nagyon izgalmas év, ugyanis 1939- ben vagyunk, közvetlenül az Anschluss után, a Burgon már horogkeresztes zászló leng, a Csigaház egyik lakójához pedig gyanús idegenek érkeznek. Nincsenek még konkrétan kijelölt gyakorlati útvonalak az adott történelmi helyzetben, ezért mindenki a saját útját igyekszik járni, illetve egyengetni.

Mindenki figyel, mindenki latolgatja, hogy melyik út volna számára a célravezető.

Ebben a vészterhes időben érkezik meg a panzióba Budapestről Júlia, akinek odahaza megrázó magánéleti élményben volt része. Azt hiszi, hogy, mint csiga a házába, ő is visszahúzódhat egy biztonságos menedékbe a saját érzései elől. Ám itt sem lát mást, mint magánéleti zűrzavart, bonyolult érzelmi kapcsolatokat.

Folytatás >>>