párkapcsolat szerelem naplemente

Még benne dübörögtek az ellopott szavak: semmi nőiesség nincs a páromban!

Három éve éltek együtt, ő azt hitte, ez így is marad örökre, részéről szerelem volt. Igazi, mély érzésekkel megáldott, életre szóló

De nem lelt viszonzást, csak valamit. Együttlakást. Fillérre kiszámolt rezsipénzt, szigorúan megfelezett kiadásokat, elrakott blokkokat, ahol még az is játszott, ki tette be a kosárba a drágább sajtot, felvágottat, olajbogyót, citrom helyett  a lime-ot.

candy-2087625_1920
candy-2087625_1920
Forrás:
pixabay

Egy ideig próbálta mindezt saját nagyvonalúságával ellenpontozni. Ajándékokkal kedveskedett, extra bevásárlásokat ejtett meg, ahol a férfi legfinomabb csemegéit vitte haza. Masszírozta a másik hátát akkor is, amikor menstruációs görcsök kínozták és inkább neki lett volna szüksége kényeztetésre.

Adott. Adott. Adott.

Közben egyre inkább elbizonytalanodott, mint nő, mert csak részéről voltak nyitva a csakrák, a másik elzárkózott és csak annyira nyitotta meg lelkét, hogy a lánytól felé induló energiák és szeretet-adományok beszivároghassanak. De még azt is szűrte, volt, amit visszautasított. Na nem tisztességből, hanem, mert egy adott ponton túl már TEHER volt a másik szeretete, gondoskodása, ajándékai. Azt meg kellett volna köszönni, néha viszonozni, egyensúlyra törekedni és ahhoz nem fűlt a foga.

De a férfi számára komfortos volt a kapcsolat, mint egy kellően deformálódott bársonypapucs, amiben pont úgy állnak a lábujjai, ahogy neki az a legkényelmesebb.

Mellette azért élte az életét úgy, ahogy azt ő akarta

 Flörtölt online, flörtölt másokkal a valóságban is, csalt és hűtlenkedett, ahányszor csak kedve tartotta -  és a lány ezt minden idegszálával érezte. Érezte, hogy nem ő kapja a szerelmes, szép szavakat, nem őt erősíti a másik, nem ő kap virágot, szerelmes verseket. Hiába ébredt mellette a férfi, valójában sose lett a párja IGAZÁN. Kapcsolatuk döcögött, és a lány annyi sebet szerzett, hogy végül teljesen bezárt. Nem tudott, nem is akart már nőként viselkedni. Levágatta szép hosszú haját, már nem húzott tűsarkút, kockás favágó ingek mögé rejtette szép alakját. A nevetését is elrejtette. Így éltek együtt még egy évet.

Míg végül egy reggel, amikor a párja zuhanyozott, valamilyen furcsa érzés hatására a kezébe vette a másik telefonját. Sose tett még ilyet, nem csak tiszteletből, félt is, hogy mit talál.

Akkor reggel azonban végre felébredt benne a vágy a bizonyosság felé. Kinyitotta, beleolvasott az üzenetekbe, az emailekbe és rádőltek a szoba falai.

Sok nő, sok beszélgetés, sok ígéret volt azokban a levelekben és ezernyi sértés és hazugság róla, az ő kapcsolatukról. Sírni se tudott. Az utolsó levél egy mondata zakatolt benne, amit a férfi egy tizenéves fruskának írt róla: „semmi nőiesség nincs a páromban”.

Akkor végignézett magán, a romokon, amit a kapcsolat okozott rajta. Szédelegve felállt, lehúzta magáról a kockás inget, flitteres ruhát húzott és úgy ahogy volt, mezítláb kisétált az ajtón.

Vissza se nézett. Csak úgy szikráztak a flitterek a reggeli napsütésben. Vadul. Erősen. Új életre készen.