luggage-4349237_1920

Üzenőfüzet – Azt azért tudni lehetett, hogy akinek az üzenője tele volt számonkéréssel, annak aligha volt benne igazgatói dicséret

Az E-naplók előttről mesélek, ezt biztos veszitek. Arról az időről, amikor a szülők felé az infó nem a fészen és nem is az elektronikus naplókon keresztül  ment.

Volt az a kis füzetke,  az üzenő.  Volt vajon minden gyereknek? Vagy csak azoknak, akiket az iskola problémásnak ítélt? Nekik volt az ellenőrzőn kívül is felület a kommunikációra?

Abba került be, ha hozni-vinni kellett valami a suliba, ha otthon maradt a felszerelés, ha nem volt ott az ELLENŐRZŐ, ha nem volt kész a lecke. Ha rendetlen volt a gyerek ruhája, koszos a körme, a füle, zsíros a haja. Meg ha tetves volt a gyerek. Igen akkor is volt tetű, most is van. Csak most már nem írja be az iskola az ellenőrzőbe.  De lehet a fészen felröppen nyomban a hír, tudjanak róla a szülők, vegyen mindenki tetűirtót meg sűrű fogú fésűt.

kisfiú
kisfiú
Forrás:
pixabay

Az üzenő füzetet talán senki se szerette, szükséges rossz volt. Abba a TUDNIVALÓK meg a kötelezettségek, az elvárások kerültek. Dicséret talán sose, vagy csak tévedésből. Arra ott volt az ellenőrző. Az ellenőrző, amibe kurta szövegek kerültek a számok mellé. Korlátozott felület, korlátozott lapszám – nem lehetett igazán kifejteni, miért is JÓ és miben jó a gyerek. Miért valójában a dicséret.

’Jó magaviselete miatt’, meg ’ Példás szorgalma miatt’, meg ’Iksziksz-en való eredményes szereplése miatt’… osztályfőnöki dicséretben részesítem. Ha összejött három ’MIATT’ osztályfőnöki dicséret, automatikusan bekerült az igazgatói is, ahhoz nem kellett ezeknél kiemelkedőbb teljesítmény – elég volt a matek: 3 = 1. És pont. Azért örült, aki adta, örült, aki kapta. Otthon is örültek a szülők. Mindenki boldog volt.

Azt azért tudni lehetett, hogy az a gyerek, akinek az üzenő füzete zsúfolásig telt TUDNIVALÓKKAL, meg a szülőknek szánt számonkérésekkel, szinte sose dicsekedhetett dicsérettel. Osztályfőnökivel se, igazgatóival meg végképp nem.

Én kaptam olykor-olykor dicséretet, de egyszer azért szerettem volna megtudni, hogy valójában MIT jelent a PÉLDÁS szorgalom. Nem tanultam éjjel-nappal. Sőt, inkább olyan kis ügyes voltam, szemfüles, megjegyeztem dolgokat, jó helyen, jókor húztam elő az innen-onnan magamba szippantott tudást. Sok minden volt jellemző rám, de a szó szigorú értelmében vett szorgalom…. na az biztosan nem. Szóval gyerekkoromban (is) kapisgáltam, hogy a szöveges üzenetben, az ellenőrzőbe megfogalmazott, időről időre, igazgatói pecséttel hitelesített dicséret nem biztos, hogy oké. Nem is lobogtattam sehol az ellenőrzőm, viszont lelkesen cimboráztam az iskola nehézfiúival. A piszkos körműekkel, a tetvesekkel, azokkal, akiknek mindig otthon maradt a valami, azokkal, akiknek SOSE volt kész a lecke. A szünetbe néha megírtam nekik, helyettük, vagy velük együtt, mikor milyen kedvünk volt. Ahogy adta magát.

Jó barátaim voltak ők. Engem nem zavart a piszkos köröm, ők meg néha megnyíltak, meséltek dolgokat.

Üzenő füzeten kívül. Nekem.

Hogy este Pisti apja megint részegen ment haza, ő meg a testvérei a tyúkólban éjszakáztak, alig tudta reggel kilopni az iskolatáskáját a konyhából. Órarend szerint bepakolni végképp nem tudott. És nincs nála tízórai se.

Hogy Zoli szülei válnak. Az apja nőzött, lebukott, áll a bál. Zoli, amíg hallgatta a szülők hisztérikus ordítását, módszeresen darabokra szaggatta az összes füzetét. Ezért nincs kész a lecke, és nem is lesz. Nincs is füzete, amibe megírhatná.

Hogy Zsolt anyja hónapok óta nem főz. Beteg. Nem tudni mi baja, csak fekszik az ágyban, nem szól senkihez. A gyerekeihez se, pedig ott van Zsolt három éves húga is. Őt jobb híján Zsolt eteti, ötözteti, hozza-viszi az óvodába, vigyáz rá.

képünk illusztráció
képünk illusztráció
Forrás:
pixabay

Én ezeket az üzeneteket őrzöm, amiket belém írtak a társak. Hogy soha ne felejtsem el, amikor ránézek valakire, akinek piszkos a körme, akinek rendetlen vagy szegényes a ruhája, akinek kevesebb jutott, mint másnak, de azt se hozta el. Aki késik, aki nem szól, amikor szólni kellene, aki nem ÚGY TELJESÍT, aki nem kap soha ELISMERÉST…..és üzenő füzete sincs, mert rég elhagyta már…. hogy soha ne legyek LUSTA a dolgok mögé nézni. És legyen PÉLDAMUTATÓ a szorgalmam , ha segíteni kell.

Különben megbukok egy olyan tárgyból, amiből nincs pótvizsga.