Hétköznapi dolgok, amiket a véletlennek köszönhetünk

Hétköznapi dolgok, amiket a véletlennek köszönhetünk

Nem majszolnánk chipset a tévé előtt, s azt nem öblítenénk le kólával, majd nem tudnánk begyújtani a kandallót, hogy elé heveredjünk és beadjuk kedvesünknek a Viagrát, hogy aztán összebújjunk vele. Szuper esti program lenne, nem igaz? (Na jó, a Viagrára remélem, nem lesz szükség.) Azonban csupán a véletlennek köszönhetjük, hogy ezeket megtehetjük.

Olyan hétköznapi dolgokat hoztam nektek, amiket nem akartak feltalálni, sőt, még a „fasorban sem voltak.” Persze nehéz elrugaszkodnunk, hiszen tényleg elképzelhetetlen lenne az élet nélkülük. De a jó hír, hogy nem is kell nélkülöznünk őket, mert a sors úgy akarta, hogy beépüljenek a mindennapjainkba. Íme:

Chips

Az ízletes, mennyei, ám bűnös finomság egy igen szerencsétlen (nekünk inkább szerencsés) esetnek köszönhető. Hál’ istennek egy gazdag ficsúr kellő mértékben felpaprikázta az afroamerikai séfet, George "Speck" Crumot. A túlbuzgó vendégnek sosem volt elég vékony a sült krumpli. George gondolt egyet, leheletvékonyra szeletelte a burgonyákat, és olyan vastagon sózta, hogy még a könnye is kicsordult. Nagy megdöbbenésére a kekeckedő vendég imádta és az étterem specialitása lett. Voilá, sült krumpli!

Gyufa

Problémás lehetett a tűzgyújtás az 1800-as évek előtt, ugyanis csak a század közepén találták fel a gyufát. Egy John Walker nevű brit gyógyszerész az egyik keverő alkatrészén észrevett egy kis szennyeződést. Le akarta tisztítani, és amikor hozzádörzsölte egy kartonlaphoz, szikra keletkezett. Leleményes volt a mi Johnunk, ugyanis rájött, hogy ebben nagy biznisz lehet, csupán nem volt elég körültekintő, így elfelejtette szabadalmaztatni a találmányát. A mi büszkeségünk, Irinyi János viszont az akkor már sokak által használatos eszközt tökéletesítette tovább, és megalkotta a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amit aztán 1836-ban be is jegyeztetett. Mert ő ezt is jobban csinálta.

Kóla

Ugye, biztosak vagytok benne, hogy egy amerikai találmányról beszélünk? Nos, ha nagyon pontosak akarunk lenni, igazából francia. Itt született meg ugyanis a világ első cocawine-ja, egy kokacserjés, alkoholos ital. Élénkítő hatása miatt gyógyszerként is alkalmazták, és nem telt sok időbe, míg eljutott a híre a tengerentúlra. John Stith Pemberton, egy egyszerű patikus kikeverte a sajátját, ami nem tartalmazott mást, mint kokacserjét és bort. Szerencsétlenségére nem sokkal később beköszöntött a szesztilalom, így újra kellett gondolni a „koktélját”. Nem esett kétségbe, elkészítette az alkoholmentes változatot, amelybe már kóladiót és karamellt is csempészett. Ő sem volt a helyzet magaslatán, több embernek is eladta a receptjét, így hatalmas perek folytak, hogy kié is a kóla. Az áttörést egyébként a palackozás hozta meg, amelyhez már semmi köze nem volt Pembertonnak.

Mikró

Forrás:
stocksnap.io/Angel Acevedo

Percey Spencernek esze ágában sem volt feltalálni a mikrohullámú sütőt. Egy nagyon komoly hadi fegyveren dolgozott, miközben észrevette, hogy elolvadt a csoki a zsebében. Meg is bízták, hogy kísérletezzen a jelenséggel. Rájött, hogy a radar által kibocsátott hullámok olvasztották meg a csokoládéját. Az első étel, amit ezzel a módszerrel készítettek el, a pattogatott kukorica volt. Hát nem szuper?

Viagra

Eredetileg szívbetegeken segített volna, azonban mikor a tesztalanyok beszámoltak a mellékhatásokról, jött a döbbenet: máshová szállította a vért, mint ahová eredetileg kellett volna. Fogalmazzunk úgy, hogy pár arasznyival lejjebb. A csodatévő kis kék pirula pedig elindult világhódító útjára...