Egyéb kategória

Még a legrosszabb emlékek is jók valamire. Ezért ne temessétek el őket!

Legyünk őszinték: senki sem szereti azzal tölteni az idejét, hogy élete legrosszabb emlékein mereng órákon át. De ha változtatunk a hozzáállásunkon, legrosszabb pillanatainkat is hasznunkra fordíthatjuk, ha már arra ítéltettünk, hogy örökre emlékezzünk rájuk.
vous - 2016.04.24.
Még a legrosszabb emlékek is jók valamire. Ezért ne temessétek el őket!

Általában épp azért dolgozunk keményen, hogy a legrosszabb emlékeinket kitöröljük az emlékezetünkből, vagy ha ez nem megy, elfogadjuk a történteket, és tovább tudjunk lépni. Azonban több kutatás is azt az eredményt hozta, hogy ennek épp az ellenkezőjét kéne tennünk: ha analizáljuk és értelmezzük a történteket, abból sokat tanulhatunk önmagunkról és másokról is. A tudomány tehát arra biztat minket, hogy a kellemetlenségeken túllépve ássunk mélyebbre, így kihozhatjuk a lehető legpozitívabbat legrosszabb emlékeinkből is.

Persze fontos egy éles határt húzni aközött, hogy átgondoljuk a múltunkat, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból, és aközött, hogy a múlt egy darabján rágódunk naphosszat: az előbbi hasznos, az utóbbi káros az egészségünkre nézve. Következzen tehát 5 indok, hogy miért fontos feldolgozni a múlt negatív emlékeit.

1. Meg kell értenetek a történteket

Sokszor abból adódik rossz emlékünk, hogy nem teljesen értettük – és értjük azóta sem –, hogy mi miért történik, mi miért alakult úgy, ahogy. Előfordulhat az is, hogy olyan régi történetről van szó, hogy már nem tudjuk teljesen felidézni, hogy mi hogyan történt, vagy az is, hogy értjük az események logikáját, csak az okot nem, ami mögötte húzódik. Ha megválaszolatlan kérdéseink vannak a múlt egy eseményével kapcsolatban, nem fogtok egykönnyen megszabadulni az emléktől. Ráadásul ezek az emlékek átvehetik az irányítást az agyunk felett, amitől csak még elkeseredettebbnek és sebezhetőbbnek érezzük magunkat. Éppen ezért fontos, hogy a mélyére ássunk az emléknek, és a problémának is! Ha rászántok egy kis időt, lehet, hogy meglepődve ébredtek majd rá arra, hogy mi bánt benneteket a dologgal kapcsolatban igazán.

Forrás:
Giphy

2. Jobban fogtok aludni

Ha a rossz emlékek annyira megfertőzik a mindennapjaitokat, hogy azon kapjátok magatokat, hogy az ágyatokban hánykolódva alvás helyett is ezeken rágjátok magatokat, akkor mindenképp eljött a változtatás ideje! Alvás nélkül képtelenek vagyunk teljesíteni, és a testünk lényegében kikapcsol, ha nem pihenünk eleget. Ám ha rászánjátok az időt, hogy leássatok a múltbeli lezáratlan ügyek gyökerekéig, valószínűleg sokkal jobban fogtok aludni éjszaka.

3. Fokozza az önbizalmatokat

Ha hétköznapi életetek során is folyamatosan a múlt emlékei kísértenek titeket, annak az önbizalmatok is kárát fogja látni. A magunkról alkotott képünk általában kifejezetten törékeny, és ha folyamatosan azon tépelődünk, hogy milyen rossz döntéseket hoztunk a múltban, akkor magunkra is másképpen – sokkal sötétebben fogunk tekinteni. Pedig mi is csak emberek vagyunk, és mindenki hibázik. Ha úgy érezzük, sokszor ítéljük el magunkat rossz emlékek miatt, gondoljunk arra, hogy mindenkinek vannak rossz emlékei, de nem mindenki tud profitálni belőlük: ha mi megpróbáljuk, kihozhatjuk a maximumot életünk negatív aspektusaiból, ráadásul még az önismeretünk is fejlődik.

Forrás:
Giphy

4. Fontos leckéket tanulhattok meg belőlük

Nemcsak feltétlenül magatokról, de az életről is sokat tanulhattok, ha nagyító alá teszitek legkellemetlenebb élményeiteket. Tudom, talán klisének hangzik, de tudásunk legnagyobb része tapasztalatainkból ered, amiket pedig a múltbeli történtekből merítünk. Attól függetlenül, hogy az adott negatív emlék döntéseitekből származik-e, vagy épp teljesen kiszolgáltatott módon esett meg, fontos átgondolni, hogy mit tanulhatunk belőle. Ha ez sikerül, már egészen máshogy, mondhatni, távolról tekinthetünk ezekre a történésekre, akár már azáltal is, ha végiggondoljuk, hogy legközelebb mit csinálnánk másképp.

5. A múltbeli emberekkel is szembe tudtok majd nézni

Ha ezekhez a nagyon rossz emlékekhez más emberek is köthetőek, gyakran előfordul, hogy az emlékről is az adott emberre asszociálunk, és fordítva is. Ha pedig nem akarunk az emlékre gondolni, meg fogjuk szakítani a kapcsolatot az ahhoz köthető emberrel is, pedig lehet, hogy egyébként az életünk része maradhatna. Ha magunkban már megfejtettük, hogy miért vált számunkra ennyire kimagaslóan rossz emlékké az adott esemény, hogyan kerülhetnénk el a jövőben, vagy mit csinálnánk legközelebb másképp, akkor a probléma nagyobb részét már megoldottuk.

Csak egy dolog maradt hátra, ehhez pedig még több bátorság kell: szembenézni azokkal az emberekkel, akik közelségét eddig azért hárítottuk, mert a nem kívánt rossz emlékre asszociáltunk róluk. Ha ezt is meg tudjuk tenni, akkor az azt jelenti, hogy végérvényesen túlléptünk az emléken, és tanultunk belőle.

Ajánlott cikkek