Egyéb kategória

„Szépnek lenni is egészen bonyolult” – Simon Böske a múlt század Kulcsár Edinája

Mindannyiunk szeme könnybe lábadt, amikor 2014-ben Kulcsár Edinát nevezték meg Európa szépeként, a világ második legszebb lányának. A legeredményesebb királynőnk, Kulcsár Edina, akaratlanul is emlékeztet valakire. Míg Edina egy sikeres fiatal nő, akinek tündöklése töretlen, addig sajnos elődjét rég elfelejtette az ország, és az Y és Z generáció még hallomásból sem ismeri. Ő Simon Böske, Magyarország legelső szépségkirálynője. Ez az ő sztorija, ez az ő cikke.
vous - 2016.05.15.
„Szépnek lenni is egészen bonyolult” – Simon Böske a múlt század Kulcsár Edinája

Kezdjük az elején, kezdjük úgy, ahogy egy gimis irodalomkönyv önéletrajza kezdődne. Simon Erzsébet 1909 februárjában született Keszthelyen. Balatoni lányként hattyúkat etetett a Balatonban, neki a strand volt a játszótér, őt kicsit a Balaton nevelte. Aztán szépségkirálynő lett.

A jó tanuló, szófogadó lány szépségversenyre nevez

Tudom, hogy a legtöbb kislány álma, hogy egyszer modell legyen, másodállásként pedig elfogadnák a királylány címet. Valahogy én sosem tartoztam ebbe a klubba, ezért is érzem kicsit magaménak Simon Böske történetét. A korabeli feljegyzések alapján egy olyan lány képe rajzolódik ki, aki nem szerette a csillogást, a hírnevet, jó tanuló, szerény lány volt, aztán mégis benevezett a Korzó Szépe versenyre. Talán lázadásból, talán vágyott rá, hogy maga mögött hagyja a Balaton-part illatát, vagy csak mert a legtöbb lány eljátszott már a gondolattal, hogy egyszer szépségversenyen indul. Egy biztos, nem a csillogás hajtotta Böskét az „integetős” színpadra.

A törékeny alkatú, kék szemű lány megnyerte a versenyt, aztán még egyet. Az igazi sztori ott kezdődött, amikor a Színházi Élet című lap országos szépségversenyt hirdetett. Tudjátok, mi jön: Simon Böske az ország szépe lett. Miss Hungáriának ezután alig egy hónap állt a rendelkezésére, hogy felkészüljön a franciaországi versenyre. Böske sosem akart szépségkarriert, nem szeretett a középpontban lenni, éppen ezért nem választott kihívó, merész ruhát, az akarta, hogy őt nézzék, ne a ruháját. Őt nézték. Olyannyira, hogy Simon Böske Magyarországról 1929-ben megnyerte a Miss Európa szépségversenyt. A 16 tagú zsűriből 11-en rá szavaztak.

„Ha élne, talán ő sajnálná a legjobban, hogy így történt” – Molnár Csilla tragédiája

Molnár Csilla Andrea egy fonyódi diáklányból lett 1985. október 5-én, 30 éve Magyarország szépe, ekkor kezdődött el tragikus életének hanyatlása, amely öngyilkossággal zárult. A fiatal lány tragédiáját ide kattintva olvashatjátok.

Mégis beindult a szépségkarrier

Itthon ezrek ünnepelték a magyar lány szépségét, sikerét. Fogadásokra járt, a Renault autót ajánlott neki, a Paramount Pictures filmvállalat szerződéssel kereste meg, a cannes-i filmfesztiválon kiemelt vendég volt, és számos reklámszerződést kapott. Amikor pedig jövőbeli terveiről kérdezték csak annyit mondott, hogy férjhez szeretne menni kedvenc regényei lovagjához, egy csinos, intelligens, vagyonos férfihoz. Szép nő, szép férfi, szép tervek, csakhogy Böske megismerte a csillogás azon oldalát, amit nem akart.

Nevét jogtalanul használták fel, képeit pornómagazinokban látta viszont, a Simon Böske névvel minden lehetséges módon visszaéltek. Sztár volt, aki a siker mellé valami mást is kapott. Ezalatt pedig a magyar közönséget csak az érdekelte, hogy Böske indul-e az amerikai világversenyen.

„Böske nem menni Amerika.” Mivel ott Európa országainak szépségkirálynői versenyeznek 48 állam lányaival, Böskének felesleges lenne ott részt venni – adta hírül a Le Journal főszerkesztője. Miss Európa inkább hazatért.

A királynő beszéde

Forrás:
Wikipedia

Több százan várták Böskét a Nyugati pályaudvaron. A királynő beszédében kiemelte, nem annak örül, hogy egy világ megismerhette őt, hanem hogy Miss Hungária lett Miss Európa, ezáltal pedig hazájának szerzett dicsőséget. A királynőt nem mindenki fogadta jó szóval. Zsidó származása miatt többen kifütyülték, nem tartották magyarnak. Kezdett lecsengeni a királyi élet, valami más következett a húszéves lány életében. Házasodni készült.

Házasság, boldogtalanság, házasság, halál

Böskét Brammer Pál, a híres pesti textilkereskedő és posztógyáros család sarja jegyezte el. 1929 decemberében megtartották az esküvőt, a násznép újságírókkal és fényképészekkel volt színesítve. A boldogság mégsem tartott sokáig. Öt év házasság után elváltak, ám a szerelem hamar visszatért Böske életébe. Megismerkedett Jób Dániellel, a Vígszínház művészeti igazgatójával, együtt vészelték át Budapesten a háborút. Amikor már tényleg csak a boldogság lett volna a dolguk egy tragédia árnyékolta be Böske életét. Férje, Dániel meghalt. Ezután pedig a királynő élete megpecsételődött. A világháború alatt, amikor pincébe bújva várták a háború végét megbetegedett, testvérének családja ápolta Böskét.

1970. október 8-án Simon Böskéről végleg lekerült a korona. Halálának pontos okát a mai napig nem tudni. Böske élete nem volt különleges, és mégis az volt. Sosem vágyott csillogásra, sosem kereste a luxust, a luxus találta meg őt. Talán sosem akart szépségkirálynő lenni, talán sosem akart Párizsba menni, talán sosem akarta, hogy befolyásos emberek keressék a kegyeit. Hazajött, mert hazavágyott. Zsidó származása pedig megpecsételte a sorsát.

Ajánlott cikkek