Csütörtök éjjel 11-kor véget ért Nagy-Britanniában a népszavazás arról, hogy EU-tagok maradjanak-e. Elképesztően szoros eredménnyel, de győzött a Brexit: 51,9 : 48,1 százalékos arányban a brit szavazók úgy döntöttek, hogy nem kívánnak EU-tagok lenni. De mi lesz most velünk, magyarokkal, főleg azokkal, akik kint élnek? A leggyakoribb kérdések, válaszok.
Miért jó az a briteknek, hogy kilépnek?
Erről – ahogyan azt az eredmények is mutatják – erősen megoszlanak a vélemények, a Brexit- vagy kilépéspártiak szerint a probléma az, hogy az EU túl sok mindent szabályoz, ami visszaveti a brit gazdaságot. Panaszkodtak arról, hogy az EU főként a belső piacokra fókuszál, nem köt elég jó kereskedelmi feltételeket harmadik országokkal, a szabad letelepedés és munkavállalás miatt pedig túl sok bevándorló érkezik hozzájuk a tagállomokból – különösen a kelet-európaiak özönlötték el Nagy-Britanniát – és ezek az emberek nemcsak lenyomják a béreket, de gyakran a szociális és egészségügyi rendszerükön élősködnek. Természetesen felmerült a menekültkvóta is, amihez Brüsszel ragaszkodna, a britek viszont tartanak tőle.
Kik szavaztak a Brexitre?
Skócia és London a maradás mellett állt, a kisebb települések Anglia közepén, illetve Wales területén a kilépésre voksoltak. Az értelmiségiek, a gazdasági szereplők és az egészségügyi dolgozók zömében maradáspártiak, az alacsony iskolai végzettségű, mélyszegénységben élő emberek többsége Brexit-párti. A Brexit-kampány ezeknek a csoportoknak jobb lehetőségeket ígért, és kevesebb bevándorlót. A magyar kormány arra kérte a briteket, hogy szavazzanak a maradásra.
Most akkor mikortól kell számítani a változásokra?
Azzal, hogy péntek reggelre eldőlt az eredmény, természetesen nem lépnek életbe drasztikus változások azonnal.
A briteknek két évük van a tárgyalásokra azzal kapcsolatban, hogy milyen mérvű integrációt tartanak meg, így egyelőre minden képlékeny, az elkövetkezendő napokban, hetekben és hónapokban azonban várhatóan még semmi sem változik.
És akkor hamarosan – két év múlva – kelleni fog útlevél, ha Londonba megyek?
A választ erre a kérdésre sem tudjuk pontosan, attól függ ugyanis, hogy a britek az Európai Gazdasági Térség tagjai maradnak-e a jövőben. Ez egy olyan közösség, amely az Európai Közösség egységes közös piacát kiterjeszti azoknak az országoknak a piacgazdaságával, amelyek nem kívánnak az Európai Unió politikai közösségében tagként részt venni. Ha a britek maradnak, marad a szabad mozgás, ahogyan a szabad munkavállalás is, erről azonban még korai volna beszélni.
Mi a helyzet a királyságban dolgozó magyar munkavállalókkal?
Ez az, amit senki sem tud. A Brexit-kampány egy igen sarkalatos pontja épp az volt, hogy az EU-tagállomokból érkező – mondjuk ki, kelet-európai – munkavállalók menjenek szépen haza. Éppen ezért benne van a pakliban, hogy a közhangulat miatt ebbe az irányba tolódnak majd a brit döntéshozók, egyelőre azonban várni kell.
Az országnak két éve van arra, hogy kidolgozza, kik maradhatnak és milyen feltételek mellett, két évig tehát valószínűleg nem történik magyar munkavállalókat érintő változás.
Két év után szűnik csak meg az uniós tagság ténylegesen, addig a tárgyalások is folyamatosak lesznek.
Mi lesz a magyar diákokkal, akik Nagy-Britanniában tanulnak?
A jó képességű magyar diákok számára igen vonzó perspektíva az angol egyetem: rájuk eddig EU-állampolgárként ugyanazok a törvények vonatkoztak, mint a brit diákokra. Ugyanazt a tandíjat fizették, ugyanazokban az ingyenes szolgáltatásokban részesültek, ugyanazok a lehetőségek várták őket elméletben. Ez minden bizonnyal változik majd, de azok, akik már kint vannak, illetve a kétéves átmeneti időszakban felvételiznek, várhatóan változatlan feltételek mellett fejezhetik be tanulmányaikat. És hogy aztán mi lesz, más szabályok vonatkoznak-e majd az Angliában végzett uniós állampolgárokra, mint a többiekre? Ezt egyelőre senki se tudja.
Milyen következményei vannak, illetve lehetnek még a britek unióból való kilépésének?
Pillanatnyilag elég zord a helyzet, már péntek reggelre hatalmasat zuhant a font, a londoni tőzsde igen komoly buktákkal számol. Több nagy hitelminősítő cég is jelezte, hogy a királyság kiváló adósbesorolásának annyi, azonkívül a bankszektor is aggódhat, hiszen nem működhetnek ezentúl brit központtal az EU-n belül bárhol. David Cameron miniszterelnök péntek reggel lemondott, egyelőre nem tudni, ki lesz az utódja. A brit kormány – a további tárgyalások kimenetelétől függően – 3,8–7,5 százalékos gazdasági visszaeséssel számol.
Van innen visszaút, lehet még újra EU-tag a királyság?
Elméletileg igen, de innentől ugyanazon a hosszadalmas, bonyolult procedúrán kell keresztülmennie az országnak, mint bármelyik új csatlakozónak, így erre hosszú ideig nem számíthatunk.
