Egyéb kategória

Egy tuti tipp, és nem fogtok enni az otthoni édességekből

Remélem, sok sorstársam fog hevesen bólogatni, amikor azt írom le, hogy én képtelen vagyok nemet mondani az édességre, ha van otthon. De tényleg, ha a férjem vesz egy rakat édességet, akkor én azt az utolsó morzsáig benyalom, lelkifurka nélkül. Szerintem ez több mint genetika. Ez már tehetség.

vous - 2016.12.04.
Egy tuti tipp, és nem fogtok enni az otthoni édességekből

Viccet félretéve, attól még szenvedek a dologtól rendesen, mert esküszöm, ilyenkor valaki átveszi a hatalmat a testem és az elmém felett, és én csak arra eszmélek fel, hogy felzabálja a lelkem a bűntudat, és ezen az sem segít, hogy heti kétszer lelkiismeretesen megkínzom magam a konditeremben, de úgy, hogy egyszer komolyan elgondolkodtam edzés végén, hogy taxit hívok, hogy hazajussak az amúgy tízpercnyire lévő otthonomba.

A viccet félretéve, én komolyan közdök ez ellen a roham ellen, például nálam beválik, hogy egyszerűen nem veszek édességet. Ergo, ha nincs otthon édesség, akkor nem eszek, csak sóvárgok, amíg meg nem unom, majd egy liter vízzel csillapítom az édesség utáni vágyódásomat. És tényleg a legközömbösebb arccal sétálok végig az édességes polcok között, simán megállom, hogy ne vegyek semmit.

A baj azzal van, hogy a férjem attól még megveszi az édességet.

Én pedig nem várhatom el tőle, hogy ne vegyen magának, mert ő tényleg kiporciózza magának, és hetekig elvan egy kis üvegnyi mogyorókrémmel. Illetve ellenne, ha én nem rabolnék rá. Elég ciki, ha hazafele meghallom tőle, hogy fú, most jól bevacsorázik egy mogyorókrémes szendóval, majd az arcomra nézve rájön, hogy jobb, ha újragondolja a vacsit. A jó hír viszont az, hogy megtaláltam a megoldást, ami nálam működik!

Vegyétek meg a mogyorókrémet a párotoknak, és írjátok rá, hogy az kizárólag az ő tulajdona! 

csoki

Mit üzenne egy csoki a csokifüggőnek?

Semmi kedveset. Sőt, kegyetlen lenne és cinikus. Ami azért érthető is valahol, hiszen az ő szemszögükből mi pusztító falánkok vagyunk.

„Muszáj volt megírnom ezt a levelet, és ne aggódj, nem egy petíciót nyújtok be neked, sok társam alámaszatolásával, hogy jó lenne, ha befejeznéd a fajunk felzabálását. (Bár tartok tőle, hogy azt a petíciót elnyalogatnád.)” – kezdődik a levél. A folytatást itt elolvashatjátok.

Rájöttem ugyanis, hogy azokat az édességeket, amiket ő vesz, semmi nem menti meg attól, hogy ne az én hasamban végezzék, főleg, mert nem jelenti ki, hogy az az övé, ergo megehetem, nem? Tudom, kacifántos gondolatmenet, de egy függővel jobb, ha nem álltok le ezen vitatkozni. Mivel ő annyira jó fej, hogy sosem tilt meg semmit, ezért muszáj nekem megtiltanom saját magamnak. És működik!

Jelentem, már második hete nem nyúltam a mogyorókrémjéhez, úgyhogy iszonyat büszke vagyok magamra!

Apropó, nektek is van valamilyen megküzdési stratégiátok? Mindenesetre, ha legközelebb rátok tör este a farkaséhség, még ezeket a praktikákat is bevethetitek!

Ajánlott cikkek