Egyéb kategória

London, te csodás? Hát, nekem nem jött be

Attól félek, most sok embert fogok magamra haragítani ezzel a cikkemmel, de hát emberek vagyunk, és az emberekre nagyon igaz, hogy nem egyformák. Én teljesen megértem azokat, akik imádják Angliát és Londont. Én is abszolút elhittem, hogy London jó, és emiatt is döntöttem úgy, hogy megnézem magamnak egy hétvégére, de csalódottan jöttem haza.

vous - 2017.02.11.
London, te csodás? Hát, nekem nem jött be

Pedig igazán jól indult, eleve jobb idő volt ott, mint Pesten, a repülőn még aludtunk is kicsit, se késés nem volt. Aztán az egyik csalódás ért a másik után, amikor bejártuk a várost.

1. Borzasztó a kávéjuk

De tényleg. Vizezett típusú lötyi, és ötből négy helyen borzalmas volt, nem volt olyan hely, ahonnan mindenki elégedetten távozott volna. Az egyik helyen konkrétan otthagytuk a kávét, mert képtelenek voltunk meginni.

Értem én, hogy teás nemzet, de rengeteg turista fordul meg náluk, csinálhatnának jó kávét is. Az egyik helyen mondjuk a chai latte finom volt, a presszó már kevésbé, viszont amikor kifordultunk, váratlanul a kezünkbe nyomtak egy sajttortaszeletet ingyért, úgyhogy hajlandó vagyok szemet hunyni a dolog felett.  

anglia london

Anglia egy ott élő magyar lány szemével

Vojtkó Tímea a húszas évei közepén döntött úgy, hogy Angliába költözik.

„11 éves lehettem, amikor a fejembe vettem, hogy külföldön szeretnék élni. Valahogy mindig erre vágytam. Amikor 25 éves lettem, éreztem, hogy változásra van szükségem – és egy kint élő barátnőm révén épp lehetőségem nyílt egy angliai munkát elvállalni. Döntöttem. Mikor, ha nem most? – gondoltam, és kiköltöztem.”

Arról pedig, hogy milyen kint élni, itt mesélt nekünk.

2. Túl drága szállás

Egy szobát vettünk ki olyan árért, amennyiért máshol egy egész Airbnb-lakást tudtok kivenni. Radásul ki se volt nagyon takarítva, eléggé lepusztult is volt, a padló még a lélegzetvételtől is nyikorgott. Az ottlétünkkor levágtuk azt is, hogy amikor mi nem vagyunk ott, akkor azt a szobát életvitelszerűen lakják azonnal.

Azt hiszem, itt fogalmazódott meg bennem, hogy ez a város kissé túl van árazva.

3. Túl rossz kaja

Többségében gyorséttermi jellegű kajájuk van, és ez egy hétvégén kibírható, huzamosabb ideig viszont már eléggé megviselne. Ellenben az édességeik nagyon jók – és jó egészségtelenek –, de hát istenem, egy hétvége beefér, soha nem ettem még ennyi édességet, mint akkor. A Cookta.hu-ra kattintva egyet ti is elkészíthettek.

4. Őrületes metrórendszer

Tulajdonképpen ezt valahol elképesztő volt megélni, de amikor a sokadik fel-le lépcsőzésen voltunk túl – az egyébként nem kis tömegben –, akkor már szöget ütött a fejünkben, hogy ez elég kacifántos rendszer – igaz, tényeg mindenhová eljutsz. Ellenben, ha valahol porszem kerül a gépezetbe, akkor az egész rendszer leáll, ami főleg akkor fordul elő, ha túl sok az ember.

Viszont a kapus módszer nagyon jó, fel se bírom fogni, hogy Pesten mire várunk még, miért nem vezetik be.

Forrás:
Pexels

5. Kissé langyos múzeumi tárlatok

Az a baj, hogy a salzburgi természettudományi múzeum után a londoni múzeumok nem nyűgöztek le annyira. A British Museum kicsivel jobban tetszett a természettudományinál, ám az utóbbi, úgy érzem, kissé laposra sikerült. Azzal az érzéssel jöttem ki, hogy a londoniak megszokták, hogy minden turista megnézi, így nem fordítanak rá kellő figyelmet: minden kopott, elavult, poros. Igaz, ingyenes.

De, hogy pozitívumokat is mondjak, a Portobello Road gyönyörű. Fillérekért vettem kettő régi porceláncsészét és tányért a kávéskészlet-gyűjteményembe, szóval a bolhapiac-rajongó lelkemnek igazi simogatás volt ez a hosszú sétálóutca. A Chinatown is nagyon nagy élmény volt, ott is ebédeltünk, a mókusok is cukik voltak, de London nem nekem való. Így is köszöntünk el:

mi többé nem jövünk, de másnak szívesen ajánljuk.

Ajánlott cikkek