szomszéd lakás

Szomszédháború: milyen jogi lépéseket tehetünk a bosszantó szomszéd ellen?

Ha valaha volt már összetűzésetek a szomszédotokkal, akkor tudjátok, milyen kellemetlen a dolog. Ha összefuttok vele, akkor kínosan átnéz rajtatok, lassan már minden apró zaj miatt átkopog, ráadásul a többi lakó is elkezd pletykálni a „szomszédháborúról”...

Nekem nemrégiben volt meg az első balhém a szomszéddal, amit azóta sem értek. Az már korábban feltűnt, hogy ha a konyhában beszélgetünk, akkor néha átkopog. Hát, hadd kopogjon, ha neki jólesik – gondoltam –, és igazából ennyiben is hagytam az ügyet. Aztán egy este, mikor popcornt pattogtattunk, újra kopogott. Most viszont betelt a pohár, és a barátommal viszakopogtunk neki. 

Nos, az igaz, hogy a falon utána már nem kopogott, pár perccel később ugyanis már az ablakunkon dörömbölt. Mikor kinyitottuk az ajtót, és megkérdeztük, hogy mégis mit csinál, akkor rikácsolt valamit arról, hogy mi folyton hangoskodunk, és egyébként is, mit képzelünk magunkról. Ilyen cuki néni a mi szomszédunk.

Ne értsetek félre, ha átkopog a falon az ablakon az ajtón, és normális hangnemben megkér minket, hogy legyünk egy kicsit csendesebbek, mert minden áthallatszik, akkor azt mondom, oké, megpróbáljuk – még úgy is, hogy szerintem abszolút nem vagyunk hangosak. Na de így... 

Forrás:
iStock

Most Lami Judit jogászszakértőt kérdeztük arról, mit tehetünk hasonló esetekben.

Először is fontos, hogy tudjuk, milyen jogaink vannak a szomszédainkkal szemben. Ha csak albérlők vagyunk, ugyanolyan jogaink vannak, mint egy tulajnak?

A közösségi együttélésnek vannak szabályai, és ebből a szempontból mindegy, hogy valaki tulajdonosként vagy bérlőként lakik egy lakásban. Tehát ugyanúgy felel és köteles betartani ezeket a szabályokat, valamint ugyanúgy felléphet, ha gondja van.

Mit nevezhetünk csendháborításnak? Csak 22:00 után telefonálhatunk emiatt a rendőrségnek?

A csendháborítás egy szabálysértés, melynek a pontos fogalma:

Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.

Nincs időkorlát, tehát bármikor – nemcsak este – megvalósítható.

Mi számít nyugalomzavarásnak? 

Erre nincs konkrét válasz, mindig az eset összes körülményeinek figyelembevételével dönthető el, hogy egy magatartás túllépi-e az elvárható tűrési küszöböt. 

Rákérdeztem arra is, hogy a folyamatos átkopogás, átcsengetés már annak számíthat-e...

Az indokolatlan átkopogás, átcsengetés, azaz durvább esetekben akár zaklatás (ami bűncselekmény is lehet!), de ezt is mindig  az eset összes körülményei döntik el.

Zaklatás: Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

a szomszéd fűje rohadjon le

Éljen a jó szomszédi (v)iszony! – avagy mit tehetünk, ha már a hangtompító sem segít?

Mit tehetünk, ha túl hangos a szomszéd? Elsőre talán még benyeljük, másodszorra már húzzuk a szánkat, harmadjára csendre intjük, negyedjére pedig elgondolkodunk a költözésen vagy a feljelentésen. Hogy mi lenne számunkra a legmegfelelőbb, illetve mi ilyenkor a szabályos út?

A teljes cikket ITT olvashatjátok!

Milyen jogi lépéseket tehet egy szomszéd ellenünk? Mikor jelenthet fel minket/mikor jelenthetjük fel őt?

Aki úgy érzi, hogy a szomszédja csendháborítást követ el, kihívhatja a rendőrséget, akik felszólíthatják a cselekmény abbahagyására, illetve helyszíni bírságot is kiszabhatnak. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a valótlan bejelentés is szabálysértés. Illetve lehet az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz is fordulni, mert ez az általános szabálysértési hatóság.

Egy szomszéd elérheti valahogy, hogy ki kelljen költöznünk a lakásból (albérlőként)?

Igen, szólhat a szomszéd a tulajdonosnak, aki ha inkább a szomszéd pártjára áll, felmondhatja a bérleti szerződést.

A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően, legalább tizenöt napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja.

A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell közölni.