Úgy gondoltuk, anyák napja alkalmából meglepjük az édesanyánkat azzal, hogy évek, na jó, inkább évtizedek után újra felöltöztethet bennünket. Na nem szó szerint, de kiválaszthatja, hogy melyik ruhadarabban, cipőben, milyen színben és milyen hajjal, körömmel lát(na) minket szívesen. A nagy sikerű „a pasink öltöztetett” cikkünk után következzenek most az anyukák stylist szerepben!
Az anyukánk általában mindenben szépnek lát minket, de azért van, hogy őt is meg ̶t̶u̶d̶j̶u̶k̶, tudtuk lepni egy-egy szettel. Főleg amikor még az ember lánya tini, és nem találja a saját stílusát. Ezek persze velünk is megtörténtek anno, így szegény szüleink végignézhették az első – sokszor – balul elsült szárnypróbálgatásainkat.
De felnőttünk, és végül a sok béna stílusváltáson keresztül megtanultuk, mi is az, ami a legjobban áll nekünk, és mi az, amiben a legjobban érezzük magunkat. Vajon az anyukáink is ezeket a göncöket javasolnák nekünk? Most kiderül, ugyanis a VOUS-lányok az anyukáikat kérték fel arra a nemes feladatra, hogy felöltöztethetnek bennünket – újra!
Nekik tökmindegy? – Megkértük a pasikat, öltöztessenek fel minket
„Ti kinek öltözködtök? Természetesen elsősorban mindenki saját maga kedvére, azonban hatalmas tévhit, hogy a legtöbb nő a férfiakat szeretné lenyűgözni az öltözékével – a többit nőt szeretné elkápráztatni. Egy átlagos férfi (aki nem a divatszakmában dolgozik) nem veszi észre, hogy a kabát, amit viselünk, a legújabb trend, hogy a cipő, amit hordunk, a legmenőbb márka. De álljunk meg egy cikk erejéig: akkor mégis minek divatolunk?”
Amikor megkérdeztem az anyukámtól, hogy miben lát legszívesebben, ennyit válaszolt:
bármiben!”
„Jó – mondom. – Akkor miben nem?”
De egy dolgot sem tudott mondani ami ellenére lenne. Pedig tinikoromban voltak elborult szettjeim, de mivel anno ő is a kisképzőbe (Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium) járt, megszokta, hogy a művészgyerekek nem a mainstream vonalon mozognak, így abszolút szabad teret hagytak nekem és a nővéremnek szinte mindenben. Nem volt szorosan fogva a gyeplő sem a szabadidőnkre, sem pedig az öltözködésünkre vonatkozóan.
Végül, hogy azért mégiscsak közelebb kerüljünk a megoldáshoz, annyit tudtam belőle kikényszeríteni válaszul, hogy talán egy picit elegánsabb szettekben látna szívesebben – na nem magas sarkúban –, de egy csipetnyi francia bájjal.
Így alkottam meg végül ÉN számára ezt a szettet!
9 + 1 tipp a francia stílus elsajátításához
„Nos, azt gondolom, a stílus és arányérzék velünk született képességek, ám nagyban fejleszthető. Kétségtelen, hogy ha nyitott szemmel járunk, rengeteget tanulhatunk a környezetünkben élőktől. Elég csak néhány apró trükköt ellesnünk és beilleszteni a napi öltözködési rutinunkba. Nem kell drasztikus változtatásokat tenni, csupán odafigyelni a részletekre, játékként és önkifejezésként tekinteni az öltözködésre. Lássuk csak, mit érdemes eltanulni a francia nőktől!”
Emcsi anyukája a következőket mondta, illetve javasolta:
Na, biztos, hogy nem azt a szakadt gatyát! Legyél kis cuki, de csinosan.
Emcsikének (ó, anya! :D) rengeteg ruhája van, nem is tudom számon tartani. Azért választottam ezt a nadrágot az inggel, mert ez csinos, és ezeket a darabokat ritkán hordja. Ő inkább sportosan nőies ruhákat visel.
Ez az összeállítás pedig határozottan csinos, jól áll neki a piros-fehér csíkos ing.”
Nóri anyukája így nyilatkozott a szettről:
„Egyértelmű volt, hogy mit fogok választani Nórinak: tudom, hogy imádja ezt az új tüllruhát, és nekem is megtetszett, amikor először megláttam rajta. A cipő természetesen nem is lehetett volna más, mint egy tornacipő, és a kabát és a nadrág is egyértelmű volt – a színük miatt.
Hiába szeretem jobban a színes szettjeit, tudom, hogy ő így, talpig feketében érzi jól magát.
Lehet, hogy van élet tornacipő nélkül, de köszönöm, nekem jó így!
„Azt hiszem, sok cikkből kiderült már: imádom a divatot. Legtöbbet (és legszívesebben) csak erről írok, olvasok. Egy ideje stylistnak tanulok és bolondulok a ruhákért. A szekrényem roskadásig van mindenféle ruhadarabbal és lábbelivel, mégis egyetlenegy fajtát hordok szinte minden nap: tornacipőt. Hogy miért? A válasz egyszerű: mert nekem így jó. De mit tehettek, ha ti is hasonló cipőben jártok és megszabadulnátok a 'rossz' szokásaitoktól?”
Viola anyukája – az enyémhez hasonlóan – imádja lánya stílusát:
„Szeretem, ahogy a lányom öltözködik, büszke vagyok az ízlésére és a stílusára. Egyetlen dologban nem értünk egyet: ő előszeretettel visel lapos talpú cipőket, én viszont szívesebben látom őt magas sarkúban – vagy legalábbis valami olyanban, aminek akár csak egy kicsi sarka is van.
Ezért annyit kértem tőle, hogy öltözzön fel kedve szerint,
de ezúttal magas sarkú cipőt vegyen fel hozzá.
A tippeket és a szetteket köszönjük a VOUS-anyukáknak!
