Ennétek műanyag kupakokat és zacskókat, egyéb nem lebomló hulladékokat? Kizárt! Akkor már csak egy kérdésem maradt: miért gondolja bárki, hogy az állatok emésztésének jót tesznek? Persze ha nem is tudatosan szemetelünk – és ezalatt nem arra gondolok, hogy direkt eldobjuk a természetben, khmm... –, elképesztő mennyiségű hulladékot termelünk, ami nemritkán a folyókban, tengerekben, óceánokban végzi. Szóval ha nem is közvetve, de simán a mi szemetünket is elfogyaszthatja egy-egy pórul járt ámbráscet, fóka vagy albatrosz.
Emcsi a napokban már írt nektek egy cikket a témában: „Évente egymillió állat hal meg a tengerben és óceánokban lévő szemét miatt. A Sea Shepherd Global és a Play Ground közösen készített egy kisfilmet, amiben elsősorban gyerekek figyelmét hívják fel az óriási problémára. Plüssállatokat tömtek ki plüss-szeméttel. A videót itt megnézhetitek!”
De most tovább boncolgatjuk a témát, mert nem elég a gyerekek figyelmét felhívni erre a problémára. Sokkal többet kellene tennünk! Például csökkenteni kellene a hulladékainkat. Erről is olvashattatok már nálunk jó pár cikket és tippet:
Szemétsziget
Évekkel ezelőtt akkora szeméthegy keletkezett a Csendes-óceánban az áramlásoknak és persze az embereknek köszönhetően, hogy akár egy amerikai tagállamot is kitenne a területe, de ha így könnyebb, Magyarország tizenötszörösét kell elképzelni. Azóta pedig ez a szám valószínűleg csak nőtt!
A Csendes-óceán északi medencéjében az áramlatok körkörös rendszerben mozognak, így a tengerbe, folyóvizekbe dobott hulladék nagy része itt köt ki.
A szemétszigetet 1988-ban fedezték fel, 2009-ben 700 000 és 15 millió négyzetkilométer közé saccolták a területét, ráadásul nagy valószínűséggel nem ez az egyetlen ilyen szemétkoncentráció.
A hulladéksziget fokozatosan darabolódik, a só pedig részben lebontja a hulladékokat, így nemcsak a nagyobb és kisebb élőlények szervezetébe jutnak be, de feltehetőleg a halakon és a vízen keresztül a mi szervezetünkbe is jócskán kerülhetnek vegyi anyagok!
A szemétcsökkentés mellett – ami a mi dolgunk és felelősségünk – a cégek, gyárak/gyártók és tervezők is rengeteget tehetnének azért, hogy kevesebb állat pusztuljon el. Hogy mi közük nekik mindehhez?
Igenis felelősséggel tartoznak az élőlényekért, még ha nem is egyszerű a probléma, amit meg kellene oldaniuk!
Láttatok már állatokra tekeredett six-pack műanyag csomagolásokat, amiktől akár meg is fulladhatnak? Láttátok már, hogy egy, a tenger közelében elpusztult állatnak mi van a gyomrában?
Persze mondhatjátok, hogy ez nagyon ritka, vagy hogy balesetek mindig vannak, vagy hülye az állat, ha megeszi – de ez közel sem ilyen egyszerű. Hiszen az állatok nem hülyék. Sőt! A tudósok nemrég felfedezték, miért is fogyasztják előszeretettel az úszó és repülő állatok a műanyag kupakokat és egyéb mesterséges hulladékokat.
Az ok: a dimetil-szulfid
Ezt az illatot árasztják magukból a vízben lévő műanyagok, pontosan azt az illatot, amit az algák, ami a világítórákocskák, vagyis a krillek kedvenc csemegéje. Mivel a krillek az albatroszok, cetek, fókák, bálnafélék és egyes tengeri madárfajok kedvenc táplálékai, egy műanyagdarab is ízletesnek tűnik számukra, ha ilyen illattal rendelkezik. Márpedig ilyennel rendelkeznek, hiszen a már régebben a vízben lévő hulladékokat is belepik az algák.
Az Adidas ismét a környezettudatosság mellett: 11 műanyag palackból gyártja új futócipőit
„Az Adidas idén három új, óceáni műanyagból és újrahasznosított poliészterből készült futócipő bevezetésére készül. A márka 2017-es célkitűzése, hogy legalább 1 millió, a Parley tisztítóhálózata által kihalászott műanyagszemétből előállított cipőt dobjon piacra.”
Amikor az élőlények megeszik a műanyaghulladékokat, tápanyaghoz nyilván nem jutnak, de kialakul a teltségérzetük, ezért a számukra nélkülözhetetlen táplálékokat már be sem viszik a szervezetükbe, hiszen teljesen el vannak telítődve – MŰANYAGGAL!!! Tehát…
Ráadásul nemcsak a kifejlett, nagy méretű élőlények „táplálékául” szolgálnak a hulladékok: egy kutatás bebizonyította, hogy tízszer nagyobb mennyiségben kapnak fiókáik is visszaöklendezett műanyagdarabokat a szüleiktől, mint rendes táplálékot.
Ezekre a hulladékokra pedig bizony nincs ráírva, hogy 0-tól 6 éves korig nem adhatók!
