Akinek a szeretetnyelve a főzés, annak valószínűleg eszébe sem jut lemondani szerettei gyomortáji kényeztetéséről. Aki viszont egész évben dolgozott, és a főzés nem kikapcsolódás, hanem nyűg a számára egy hajtós időszak után, annak valószínűleg megfordult a fejében: mi lenne, ha idén nem főznék karácsonykor, és szenteste étteremben vacsoráznánk?
A mai napig sok helyen képtelen ötletnek tűnne, ha valaki ezzel rukkolna elő. Megszólná a család, a rokonok, az ismerősök, szájára venné a község, a város. Szentestére vacsorát készíteni a család számára kutya kötelesség, akkor is, ha az ember (lánya / anyja) végigdolgozta az évet, és még 24-én délelőtt is a munkahelyén kellett helytállnia.
De nem lehet, hogy egyszerűen csak magunkra kényszerítünk egy szerepet, és valójában már senki nem várja el, hogy egyedül robotoljunk a konyhában? Azok az idők elmúltak.
A karácsonyi vacsorákra persze jó visszaemlékezni, sőt, vannak emlékezetes ételek is, de mi van akkor, ha ezek nem készülnek el minden évben? Egyrészt semmi drámai. Másrészt miért is kellene minden évben ugyanannak készíteni az ünnepi menüt? A karácsony az együtt töltött időről szól, az időt pedig a konyhában is tölthetjük együtt főzéssel, beszélgetéssel.
A főzés mellett szól az is, hogy egy menüt lényegesen olcsóbban ki lehet hozni, mint az étteremben. A különbség annyi, hogy sem a bevásárlással, sem a főzéssel, sem a mosogatással nem kell időt töltenünk. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy mi fér bele – megéri-e pénzt kiadni, de időt spórolni, vagy éppen a közös időtöltést a saját konyhánkba tervezzük.
Ha pedig különleges ételekre vágyunk, nem pedig a hagyományos halászlére, töltött káposztára, pulykasültre, akkor akár étterembe is mehetünk.
Csak foglaljunk asztalt időben!
Olvasnivaló szentestére
