Egyéb kategória

Szeretlek is, meg nem is – a borderline párkapcsolata

A borderline, más néven határeseti személyiségzavar egy viszonylag új keletű diagnózis, jellemzői alapján mégis szinte mindenki találkozhatott már ilyen emberrel. Főleg, ha párkapcsolatban éltünk eggyel, egyhamar nem felejtjük el, az garantált.

vous - 2018.03.29.
Szeretlek is, meg nem is – a borderline párkapcsolata

Ahogy a legtöbb személyiségzavarnál, úgy a borderline-nál is jellemző, hogy ő maga nincsen tisztában azzal, milyen komoly problémája van. Azaz nincs betegségtudata, hajlamos inkább másokat hibáztatni, pedig ő az, aki elég rugalmatlan az élet több területén. A borderline-nál ráadásul legvilágosabban éppen kapcsolataiban látszik az a mérhetetlen szélsőségesség, amiben mozog. Érzelmileg nagyon labilis, hangulata ingadozik, holott ennek semmi oka nincsen – legalábbis egy külső szemlélő számára.

Állandóan hasít: számára csak fekete és fehér létezik, a szürke árnyalataival, azzal, hogy valami egy kicsit jó is, egy kicsit rossz is, nem tud mit kezdeni.

Impulzív ember, könnyen csap jelenetet, de sokszor hajlamos az önpusztító viselkedésre is. Iszik, drogozik, vagy rendszeresen futó kalandokba keveredik, akár kisebb rendőrségi ügyek is képbe kerülhetnek. Nem ritka a szó szerinti önpusztítás sem, például a falcolás vagy az öngyilkossági fenyegetés, kísérlet. A külső jelekből ugyan lehet következtetést levonni, de igazán a belső űr és káosz, ami jellemző a borderline-ra.

Forrás:
iStock

Egyedül? Soha!

Sokszor a saját maguknak okozott fájdalommal is azt igyekeznek elérni, hogy érezzék: léteznek. Súlyos identitáskrízisben szenvednek, rettegnek az elhagyástól, attól, hogy nem elég jók, hogy nem kellenek senkinek. Pedig az űr valójában bennük van, ezért nem maradhatnak soha egyedül.

Mindent meg is tesznek a párjukért, az egekig magasztalják, imádják őket, majd a következő pillanatban menekülnek, gyűlölik őket, és minden rosszat elmondanak róluk – ismét minden látható külső ok nélkül. Bármilyen ellentmondásos, itt is az elhagyástól való félelem áll a háttérben: amikor azt hiszik, a másik el akarja hagyni őket, inkább ők taszítják el, ami után általában azonnal bűntudatot éreznek, és próbálják jóvátenni a hibát. Pont ezért hajlamosak bántalmazó kapcsolatban is benne maradni, mert az még mindig jobb, mintha egyedül kellene lenniük.

A cikk itt még nem ért véget, a folytatást ide kattintva olvashatjátok el a Ridikül oldalán! 

Ajánlott cikkek