2018 április 8-án tartják Magyarország nyolcadik általános parlamenti választását. Folyik a kampány, a csapból is politika folyik, ennek ellenére mégis sokan döntenek úgy, hogy vasárnap inkább otthon maradnak. Ha te is köztük vagy, akkor most hoztunk pár érvet, miért NE tegyél így!
Magyarországon (és az egész világon általánosságban) megfigyelhető, hogy a fiatal nők azok, akik a legkevésbé aktívak politikailag. Nem véletlenül: sok nő jogosan érezheti azt, hogy a politika a férfiak "játszótere", ezt sugallják a történelmi tanulmányaink vagy éppen a parlamentünk nemi összetétele. Ennek elsősorban társadalmi és strukturális okai vannak, nem pedig az, hogy a nők túl buták lennének a témához.
A beidegződéseken viszont itt az ideje változtatni, kezdve azzal, hogy elmentek szavazni – van rá három jó érvünk, miért!
Mert az, hogy nőként lehet szavazni, nem volt mindig egyértelmű. Az, hogy a nők és a férfiak törvényileg egyenrangúként kezelendők, nem volt mindig magától értetődő. 1848-ban még olyan törvényt is hoztak, ami a hazaárulókkal és a gyilkosokkal együtt a nőket is kizárta a szavazásból – 1919-ig nem is történt változás. Ekkortól vezették be a nők szavazati jogát, de sokkal szigorúbb jogszabályokhoz kötve, mint a férfiakét: nők csak 30 éves kor felett és hat elemi elvégzése után adhatták le a voksukat. Végül 1945-ben valósult meg az egyenlő választójóg a két nem között.
A politika a nőkről is dönt, ezért nektek is döntenetek kell a politikáról. Demokráciában mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményt alkothasson és ne engedje, hogy a feje felett döntsenek olyan dolgokról, ami őket is érinti (gondoljatok például a lengyel abortusz-ügyre!). Azzal, hogy elmentek szavazni, közvetetten, de ti is kifejezitek a véleményeteket az ország és a saját magatok jövőjével kapcsolatban.
Mert egyszerűen muszáj képben lenni, ha változást akartok a nők helyezetével kapcsolatban. Tájékozottnak lenni 2018-ban nem "szexi", hanem alapvető elvárás, ehhez pedig nem kell átlagon felüli intelligenciával rendelkezni, maximum egészséges mértékű kíváncsisággal. Sajnos, bár jogilag megvalósult az egyenlőség, a gyakorlat még mindig nem ezt mutatja: ez pedig úgy győzhető a legkönnyebben, ha mertek tanulni, kérdezni és érdeklődni – meg elmentek szavazni.
Ha úgy döntöttetek, hogy mentek
Tájékozódjatok! Próbáljatok meg nem az ismerőseitekre és a családtagjaitokra hallgatni, hanem tanulmányozzátok át a pártok és a képviselők programterveit.
Azt, hogy kire adjátok le a voksot, csak ti dönthetitek el – a zárt választások éppen ezt szolgálják. Arról, hogy végül kire szavaztatok, senkinek nem szükséges elszámolnotok.
Készüljetek elő! A Nemzeti Választási Iroda már elvileg februárban kiküldte az értesítőket arról, kinek hova kell mennie szavazni. Ezt a levelet, a lakcímkártyátokat, a személyiteket és/vagy útleveleteket, jogosítványotokat mindenképp vigyétek magatokkal. A kijelölt címen reggel hat és este hét között adhatjátok le a szavazatotokat.
Ha külföldön vagytok az adott időpontban, akkor is jogosultak vagytok a választásra, erről itt olvashattok bővebben.
Mikortől számít érvénytelennek a szavazat? A közhiedelemmel ellentében nem kötezelő borítékba tenni a választólapot, anélkül is érvényes marad a szavazat. Arra viszont külön figyelni kell, hogy jól látható, vonaltól vonalig érő X-szel jelöljétek, melyik pártra szavaztok – minden más jelölés ugyanis érvénytelennek minősül.
Segítség, rossz helyre ikszeltem! Most akkor így jártam? Nem. Ha még az urnába dobás előtt jelzitek, hogy rontottatok, úgy kötelesek még egy szavazati lapot biztosítani a számotokra. Ezt viszont már érdemes figyelmesen kitölteni, mert ez összesen csak egyszer bejátszható.
Szóval, ti mentek szavazni?
