Szerencsére én már túl vagyok a szakdogán, de élénken él még bennem ennek a borzalmas időszaknak az emléke. Most, hogy újra itt a leadások ideje, több ismerősöm is van, akihez hozzá se lehet szólni, mert ha épp nem a gépén pötyög, akkor fontos kérdéseken rágódik. Ugye nektek is ismerősek a következő gondolatok?
Mennyibe kerülne megbízni egy bérírót, hogy megírja helyettünk?
Fogadjunk, ti is elgondolkoztatok rajta, vagy már rá is kerestetek, mennyibe fájna egy koplett szakdolgozat… Jó, tudjuk, ez tényleg a legcikibb dolog, de biztos sokan szívesen élnének a lehetőséggel. Egy "kis" pénzzel annyi minden megoldható…
Mennyi a legrövidebb idő alatt megírt szakdolgozat rekordja?
Én, mint a halogatás koronázatlan királynője, természetesen olyan későn kezdtem neki a dolgozatomnak, hogy többen kiröhögtek, hogy ebből jegyzet sem lesz, nem hogy bekötettet dolgozat. Jó, bevallom, az már tényleg kínos volt, hogy a határidő reggelén még írtam, a konzulensemnek nem kevés bosszúságot okoztam, a nyomtatásnál már remegtem az idegtől, de végül csak sikerült leadnom időben… Tényleg borzalmas volt.
Mennyi kávét ihatok anélkül, hogy ne lennék rosszul tőle?
Az egyetemi évek alatt mindenkinél kialakul egy rutin, hogy hogyan tud leghatékonyabban felkészülni a vizsgákra, reggel vagy este megy könnyebben a tanulás, mennyi időt bír alvás nélkül stb. Bennem sokszor felmerült, hogy vajon még egy kávét igyak vagy feküdjek le aludni egy órára, mivel érek el többet. Arra meg gondolni sem merek, hogy koffein nélkül hogy lehet kihúzni…
Tényleg elolvassa a konzulens és az opponens a dolgozatomat? És használnak plágiumellenőrző szoftvert?
Természetesen sosem kételkedtem a tanáraimban, de tuti bennetek is felmerült, hogy hogyan képesek ennyi idő alatt ennyi dolgozatot átnézni. Lehet, csak én végeztem túl laza szakon, de valamiért azt éreztem, én voltam az első és utolsó, aki tényleg elolvasta amit leadtam. Na és a plágiumellenőrzés… Rettegtem, hogy rosszul vettem át más gondolatát és emiatt bukom az egészet.
Mi van, ha csak fél évvel később adom le?
Remélem, azért odáig nem jut el senki, hogy azon gondolkozzon, feladja az egészet és nem fejezi be az egyetemet, de azért egy kis csúszás még nem a világ vége. Én is végigpörgettem fejben, mi van akkor, ha valamiért nem sikerül leadnom, megbukok, kirúgnak és még sorohatnám. Ezzel nyugtattam magam, hogy igazából nem történik semmi, ha nyáron írom meg, de azért arra nem bíztatnék senkit, hogy feladja és tudatosan válassza ezt a megoldást. Menni fog az időben!
A Vous-lányok nevében minden szakdogázónak kitartást kívánok, veletek vagyunk! 😉
