Egyéb kategória

Megtalálták a boldogság kulcsát – éljen a rugalmasság!

Számtalan kutatás készült már arra vonatkozóan, hogy vajon mi is kell pontosan a teljes boldogsághoz – nem is csoda, hiszen mindenkinek az a legfőbb célja, hogy boldog és kiegyensúlyozott legyen. Bonyolíthatjuk, de valójában végül csak ez számít: hogy ha visszaemlékezünk majd az életünkre, boldognak látjuk-e azt. Egy friss kutatás szerint ehhez a kulcs nem a folyamatos jókedv, a boldogság, a barátok vagy a család, hanem egészen egyszerűen az érzelmi és pszichológiai rugalmasság.

vous - 2018.04.29.
Megtalálták a boldogság kulcsát – éljen a rugalmasság!

A George Mason Egyetem és a Dél-Floridai Egyetem kutatói állítólag rájöttek, mi az igazi boldogság kulcsa – és azt is megállapították, hogy ahhoz, hogy elérjük, közel sem kell folyamatosan boldognak lennünk. A kutatásuk alapján egészen egyszerűen pszichológiai és érzelmi rugalmasságra van szükségünk ahhoz, hogy igazán boldognak mondhassuk magunkat. 

Ez egyébként annyira nem is meglepő, és már egy ideje köztudatban van: szoktuk mondogatni például, hogy nem az számít, hogy mi történik velünk, hanem az, hogy hogyan reagálunk rá. Az eseményeket nem tudjuk befolyásolni, és mások viselkedését sem, egyedül csupán azt, hogy mi hogyan reagálunk a dolgokra. A kutatás most ezt támasztotta alá:

aki képes változtatni a hozzáállásán, a világlátásán, a véleményén bizonyos történések után, azt sokkal kevesebb hosszú távú stressz éri, mint azt, aki képtelen változtatni, és ragaszkodik a régi elveihez.

Forrás:
Unsplash

Korábbi kutatások kimutatták már, hogy kétféle típusú ember létezik, már ha a boldogságkeresést nézzük: az egyikük úgy gondolja, hogy az élet célja az, hogy minél jobban érezzük magunkat, ezért erre is törekszik. Ki akarja maximalizálni az életébe beleférő élvezetet, és ezt hajszolja. A másik típusnak a boldogsághoz valami nagyobb szerep kell, egy cél, amiben kiteljesedhet.

Az első típus jellemzően akkor lesz boldog, ha sikerül minél többször szórakoznia, és minél több szabadidővel rendelkezik, amit ilyen célokra tud „elszórni”. A második típusnak kell olyan feladatot találnia, amellyel segít, és hozzájárul ahhoz, hogy jobbá tegye a világot.

Egyik típusnak sincs igaza, és egyik sem rossz – egyszerűen mindannyian máshogy fogjuk fel a boldogságot, és másra van szükségünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. De egy biztos: a pszichológiai rugalmasság nélkül egyikünknek sem fog teljesen sikerülni.

Ajánlott cikkek