Cukor édesség

Európai elhízás elleni világnap: sokkal veszélyesebb gyermekkorban elhízni

A legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd. A gyermekkori elhízás ráadásul súlyos egészségügyi kockázatokkal jár: esetükben 30 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedés, mint azoknál, akik csak felnőttkorban küzdenek plusz kilókkal. Az elhízásra való hajlamot nemcsak a génjeink határozzák meg: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszik a probléma kialakulásában és megelőzésében.

Az első 1000 nap soha vissza nem térő lehetőséget jelent a szülők számára, hogy megalapozzák gyermekük egészségét: a fogantatástól 2 éves korig tartó időszak megfelelő táplálásával olyan felnőttkori népbetegségek előzhetők meg, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések, de hatással van a szellemi és nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is.

Az európai népesség több mint fele elhízott

Ha a túlsúly vagy az elhízás kerül szóba, sok szülő hajlamos kizárólag a génekben keresni a megoldást, pedig az állapot kialakulásában az örökölt tulajdonságoknál nagyobb szerepet játszik a korai táplálás.

A negatív tendencia ráadásul egyre meghatározóbb világszerte:

a gyermekek körében az elmúlt 20 évben csaknem megduplázódott az érintettek száma.

„Mára az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni. Sokan közülük már gyermekként súlyproblémákkal küzdenek, életvitelükön azonban korai felnőtt éveikben sem változtatnak.

A felnőttek naponta legalább 5 órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője

 – hívta fel a figyelmet az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője. „Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása nem csak a kisgyermekkori egészség miatt fontos, de az ekkor rögzült szokások is végigkísérik felnőttkorunkat.” – tette hozzá.

cupcake sütemény süti édesség desszert

Megvan a 10 „legelhízottabb” európai ország

Egy tanulmány szerint 2025-re a britek nagyon rossz bőrben lesznek. Szó szerint. Annyira rossz a helyzet ugyanis, hogy addigra Anglia a 10 legelhízottabb ország élén fog állni. 

Gyermekkorban veszélyesebbek a plusz kilók, mint felnőttként

A mozgásszegény életmód nemcsak a felnőttek körében jelent problémát, a legfrissebb felmérések szerint sajnos a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada egyáltalán nem él aktív életet, amely kiemelt szerepet játszik abban, hogy a 13 évesek csaknem harmada és a 11 éves gyerekek 33 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – közülük tízből hatan felnőttként is túlsúlyosak maradnak.

A felmérés a 15 év feletti korosztályban is aggasztó eredményeket közölt:

a kamaszok 60 százaléka ritkán vagy sohasem sportol, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást, például kerékpározik vagy táncol.

 A közelmúltban végzett vizsgálatok szoros összefüggést tártak fel az elhízás és olyan felnőttkori népbetegségek kialakulása között, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a stroke. A gyermekkori elhízás ráadásul sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint ha felnőttként küzdünk plusz kilókkal: az érintett gyermekeknél közel 30 százalékkal nagyobb az elhízáshoz köthető betegségek kialakulásának esélye, és ugyanennyivel nő a korai halálozás kockázata is.

Ma Európában csaknem 60 millió ember szenved 2-es típusú cukorbetegségben, az elkövetkező években pedig további 32 millió embert érinthet a megbetegedés. A statisztikák alakulásában az elhízás központi szerepet játszik: a cukorbetegséggel diagnosztizált európai esetek 65-80 százalékáért felelős.

Az elhízás már magzati korban megelőzhető

A kisgyermekkori elhízás legfőbb oka, hogy a szülők jelentős része nem megfelelő időben kezdi a hozzátáplálást, és nem a megfelelő ételeket kínálja a babának: minden harmadik családban egyéves kor felett ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, mint amire szükségük lenne.  Rendkívül fontos, hogy a babát nem szabad “mini felnőttként” táplálni, hiszen tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől.

terhes várandós kismama

Már a kismamán is múlik, hogy elhízott lesz-e a gyereke

Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal- és felnőttkorban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.

„A felnőttkori elhízás megelőzésében a magzatkori táplálásnak is szerepe van, ezért fontos, hogy már várandósként odafigyeljünk a megfelelő tápanyag- és vitaminbevitelre. A minőségi táplálék biztosításáról a baba születése után sem feledkezhetünk meg, hiszen az anyatejes táplálás és a hozzátáplálás kiemelt szerepet játszik a gyermek későbbi egészséges fejlődésében. Nem győzzük hangsúlyozni: a kisgyermekkori elhízás egyik leggyakoribb oka nem a genetika, hanem a helytelen korai táplálás” – hangsúlyozta Kubányi Jolán.