Bemelegítésként olvassátok el azt a cikket, amely a mosás és a mikroműanyag-szennyezés összefüggésére hívja fel a figyelmet. A mosáskor ugyanis nemcsak arra érdemes (mit érdemes, kell) figyelnünk, hogy mivel mosunk, hanem arra is, hogyan tesszük mindezt. Jó az, ha például minél ritkábban mossuk ki a ruháinkat, de lehetőség szerint sokkal többet szellőztetjük őket.

Az úgynevezett „irodai kosz” ugyanis sokszor nem is olyan vészes: nadrágot, pulcsit, de még blúzt is fel lehet venni többször anélkül, hogy kimosnánk a ruháinkat. A mosózsák beszerzése is jó ötlet, ezzel ugyanis nemcsak a ruháink épségét védjük, hanem a ruhákról leszakadó „alkatrészek” sem kerülnek a szennyvízbe. Főleg az ünnepi, karácsonyi vagy szilveszteri darabokra érvényes, hogy kezeljük őket nagyon is körültekintően. Miért? Már mondjuk is!

Évszázadokkal ezelőtt a csillogó ruhadekorációs lemezkék fémből készültek, manapság azért sokkal gyakoribb és elérhetőbb a műanyagból készült flitter. A flitterekkel az a legnagyobb baj, hogy már az előállításuk is rendkívül környezetszennyező, ráadásul a gyártás során nagyjából a 33% hulladékként végzi, arról nem is beszélve, mi lesz velük később, amikor leszakadnak vagy a ruha a szemétbe kerül.

Jelenleg kísérleti szinten egyetlen minivállalkozás, a The Sustainable Sequin Company foglalkozik PET-palackok újrahasznosításával, amelyek flitterként születnek újjá, illetve tökéletesen lebomló zöld műanyagból is gyártanak már flittert kis tételben. 

Nem vagytok egyedül, ha ti is imádjátok a csillámokat. Valamiért rajongunk ezekért a fényes kis szemcsékért, amelyek egyébként a legnagyobb bánatunkra színezett műanyagok. Ugyanúgy is viselkednek, mint a mikroműanyagok: előbb-utóbb bekerülnek a természetes vizeinkbe, a halak táplálékává válnak, és könnyen a mi tányérunkon kötnek ki. A mikroműanyagok hatása a szervezetre egyelőre nem ismert, de valószínűleg nem sok jó sülhet ki abból, ha ezek a parányi műanyagszemcsék a szervezetünkbe kerülnek. Érdemes őket lehetőség szerint elkerülni, vagy biocsillámokkal helyettesíteni őket. Sokan mica port használnak helyette, ami egy természetes, ásványi eredetű, extra finom színezőanyag gyöngyház fénnyel.

Nektek is lóg olyan alkalmi vagy buliruha a szekrényetekben, amelyik csak egyszer vagy egyszer sem volt rajtatok, pedig nem az idei karácsony vagy szilveszteri buli miatt vásároltátok? Ha igen, akkor mi lenne, ha most nem vennétek új ruhát, hanem azt viselnétek? Ha azt mondjátok erre, hogy „Ááá, inkább nem!”, akkor miért van ez? Miért vettétek meg? Miért nem viselitek szívesen? Hogyan lehetnétek tudatosabbak? Miért érzitek magatokon a nyomást, hogy új ruhára van szükségetek? Csak néhány olyan kérdés, amelyen érdemes elgondolkodni. A világon ugyanis évente 100 milliárd új ruhadarabot próbálnak eladni és egyetlen pamutpóló előállításához annyi vízre van szükség, amennyit egy ember három év alatt inna meg. Akkor pedig miért is van szükség még egy újabb és újabb pólóra vagy ruhára, amikor lassan a tiszta ivóvízért folynak a háborúk?

1 alkalmi ruha 7-féle módon

Az elmúlt években hány céges karácsonyi vacsorára, esküvőre, színházba, konferenciára vettetek új alkalmi ruhát? És hányszor vettétek fel ezeket? Ha tippelnem kellene, akkor nagyjából minden fontosabb eseményre új ruhával készültetek, és ezeket utána maximum még egyszer vagy kétszer vettétek fel. Nekem is van egy ilyen ruhám. De ahelyett, hogy a gardróbomban szomorkodna, az elmúlt hónapokban varázslatos kalandokban volt része mellettem. Folytatás >>>