Fontos, hogy nem szabad beadni a derekunkat. Ne vegyetek meg se túl nagy, se túl kicsi cipőt csak azért, mert beleszerettetek! A nem megfelelő méretű cipő úgyis csak fájdalmat okozna, az imádott lábbeli pedig bekerülne a szekrénybe, és soha többé nem vennénk fel. Érdemes mindig meggyőződni arról, hogy legalább egyujjnyi hely legyen a leghosszabb lábujjunk és a cipő orra között, ezáltal elég mozgásteret hagyva lábunknak. Azonban ne essünk át a ló túloldalára se! A túl nagy cipő is egészségtelen, hiszen nem támasztja alá eléggé a lábunkat.

A sarkainkat sem szabad elhanyagolni, hiába érezzük kényelmesnek a bő cipőket, inkább mellőzzük őket. Fontos ugyanis, hogy a saroknál is megfelelően illeszkedjen a cipőnk, ezzel is megfelelő tartást biztosítva. Ha tehetjük, ne viseljünk hátrész nélküli cipőket sem, mert ezekkel a fazonokkal a lábujjunkat kapaszkodásra kényszerítjük járás közben, és ez deformációt okozhat.

A cipő talpának vastagságát illetően is fontos megtalálni az arany középutat. A túl vékony cipőtalp az Achilles-ín fájdalmát okozhatja, míg a túl vastag talpban nem tudjuk jól hajlítani a lábunkat járás közben. Úgy pedig hogyan is mozoghatnánk kényelmesen, igaz?

Hiába imádjuk a magas sarkú cipőket, jobban tesszük, ha megtartjuk őket különlegesebb alkalmakra. A túl magas sarok esetében a lábunk egy-két óra után elfáradhat, ami a derék, a hát vagy a medence deformitásához és fájdalomhoz is vezethet. Ráadásul a talpunk és a lábujjaink is megsínylik a szexisséget, ugyanis ilyenkor ezekre a pontokra nehezedik a testsúlyunk.

Ha az egész napot mégis magas sarkúban szeretnétek tölteni, válasszatok 2-4 centis sarokmagasságú cipellőt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bármennyire is kényelmesnek gondoljuk a lapos talpúakat, azért teljesen ezekben sem pihenhet a lábunk, sőt!

Mint tudjuk, már jó pár éve divat sportcipőket, futócipőket és tornacipőket hordani a rohanós hétköznapokon. Sokszor felreppent a hír, hogy ezek viselése nem célszerű, és tartsuk meg őket inkább a sportpályára. De aggodalomra semmi ok! Viseljetek nyugodtan sportcipőt, ha annak a kialakítása megfelelő, egészséges és a láb számára a legalkalmasabb. Ha pedig inkább csak futásra használjátok, akkor 2000 kilométer után cseréljétek le!

Hiába szerettünk bele az álomcipőbe, ha túl rövid, túl szűk, akkor bizony hagyjátok a boltban! Igen, mindannyian szeretjük magunkat azzal nyugtatni, hogy hazavisszük, és majd kitágul. Majd vizes zoknival hordva jobb lesz, és különben is, enged az anyaga. Nem, a túl szűk cipő túl szűk is marad! Ha már mégis megvettétek, akkor próbáljátok ki ezt a fagyasztós módszert!

Habár egész napokon át szeretünk vásárolgatni, a cipővásárlást mégis hagyjuk meg délutánra! Hogy miért? Mert akkor van a lábunk a legmegfelelőbb állapotban. Nem túl pihent, nem túl fáradt. Ráadásul a mérete is változik napközben, így délután éri el azt a formát, amire már bátran megvehetjük álmaink cipőjét! Ha megtaláltátok, ne felejtsétek el, hogy mindenképp hagyjátok próbálás közben pár percig a lábatokon, és ne féljetek sétálni benne! Csak így tudhatjátok meg, hogy valóban elég kényelmes-e. 

Ha van elég cipőnk, akkor érdemes betartani azt a szabályt, miszerint 2-3 naponta viseljünk másik cipőt, ha pedig elázunk, akkor hagyjuk rendesen megszáradni. A lábbelik tisztítása nincs kőbe vésett szabály, mindig az állapotától, anyagától és a viselőjétől függ. Érdemes azonban vigyázni, kímélni, megfelelően gondozni a cipellőinket, hogy elkerülhessük az állandó mosást, súrolást, fényezést és cipőjavítást. Na meg persze hogy minél tovább gazdijai lehessünk kedvenc darabunknak!