A titkos tiltott résről, Diane Ducret egy egész könyvet szentelt. Elmondása szerint nem feminista gyorstalpalóról van szó, nem is morális kiáltványról. Inkább olyan kultúrtörténeti kalandra számíthatunk, amelynek épp itt van az ideje most, amikor egy kicsit még szabadabbak a nők.
Mielőtt megvesszük a könyvet, kicsit belelapozunk, beleolvasunk, megszaglásszuk, megnézzük. Hiába a nagy szabadság, azért sokunknak még mindig kisebb fejtörést okozna, hogyan vásároljuk meg Diane Ducret Tiltott rés című könyvét, amely nemrég az Európa Könyvkiadónál jelent meg. Nem gondoljuk, hogy valamennyien – akiknek ez a könyv szól – lobogtatva vinnénk a péntárhoz vagy a legtermészetesebb és a világ legmagátólértetődőbb módján fizetnénk ki a kasszánál. Ja, hogy online? Akkor sem sok részt olvashatnátok el belőle.
Bár az intim együttlétről szól a világon minden (kivéve a talán pont az), erről a témáról ilyen töménységben nem olvasunk mindennap. Aki tehát szeretne biztosra menni, annak álljon itt néhány random részlet a könyvből. Nem ismerve a könyv felépítését, fellapoztuk a könyvet:
Íme 5 random történet:
1. Szűznek lenni (17. oldal)
A tiltás felkorbácsolja a vágyat. Ma egy európai nő jó esetben már dönthet szabadon, férjhez akar-e menni, akar-e gyereket szülni, vagy megőrzi a szüzességét. A középkorban az első kettő nem volt kérdés, a szüzességhez való ragaszkodást pedig sok esetben olyannyira nem tisztelték, hogy Krisztus menyasszonyai életükkel fizettek miatta.
Alexandriai Katalin például szembeszáll Maxentius császárral, amikor meg kellene tagadnia keresztény hitét. Okosabb volt, mint a császár, jobban érvelt a bölcsek előtt. Maxentius „hogy elkerülje a szégyent, valamint mert lenyűgözi őt a nő, a palotáját kínálja fel neki otthonul. Ő legyen a második felesége! Először ígéretekkel, majd fenyegetéssel próbálja meggyőzni. A szigorú Katalin hallani sem akar erről.
"Én Krisztus menyasszonya vagyok – válaszolja –, őt szeretem csak, és semmi sem tántoríthat el tőle.' Maxentius megfosztatja Katalint ruháitól, ólmos korbáccsal megvereti, és tizenkét nap sötétzárkára ítéli, étlen-szomjan. Mit ki nem hoz az emberből a szerelem! A büntetés lejártával a császár nagylelkűen megismétli ajánlatát Katalinnak, aki válaszra sem méltatja őt. Újabb nagyúr veszítette el a fejét, és az áldozat megint a fejével fizet.”
2. Puszi, nyuszi! (77. oldal)
A kötetben szó esik sok más erotikus tartalmú keleti mű mellett az Ezeregyéjszaka meséiről is, amely nem fukarkodik a metaforákkal sem, „azt a hagyományt folytatva ezzel, melyben a női nemnek egy hosszú fülű, kedves emlős a kedvence: a nyúl. Hiszen ezeregy színben és variációban létezik: 'Kövérek vagytok, kerekdedek vagytok, zsírosak vagytok, fehérek vagytok, vagytok, mint a boltozat, nagyok vagytok, ívesek vagytok, magasak vagytok, simák vagytok, domborúak vagytok, zárva vagytok, sértetlenek vagytok, vagytok, mint egy trónus, vagytok, mint a fészkek, fületlenek vagytok, forrók vagytok, vagytok, mint a sátrak, szőrtelenek vagytok, pofátok van, hasítékotok, érzékenyek vagytok, vagytok örvények, szárazon is vagytok, jóízűek is vagytok…'”
3. Édes kis boszorkányom (105. oldal)
A menstruáció ugyan minden nővel és minden korban nagyjából 28 naponta megesett – kis túlzással –, mióta világ a világ, nagyon sok ideig mégsem tudták hova tenni. A menstruáló nőknek egészen elképesztő erőket tulajdonítottak. Ezekből csak néhány álljon itt, a könyvben a felsorolás ennél sokkal bővebb.
Vértócsában mosolyogni a maraton végén – Nők, akik mertek beszélni a menstruációról
„Beköszöntött a tavasz” – így nevezzük a barátnőimmel a piros betűs napokat, hiszen épp azt az áradást hozza, amit a márciusi plusz fokok: a hegyekről, dombokról elemi erővel csorog le ilyenkor az olvadt hó, bő vizű kis patakokat formálva a völgyekben. Meg persze azért is, mert szemérmesek vagyunk, nehezen beszélünk a menstruációról.
A cikk folytatását itt olvashatjátok.
4. Frankenstein bikiniben (220. oldal)
„Reggel van, a nő egy csésze kávéval kedveskedik férjének, ám az le sem veszi szemét az újságról. Beugrik hát a zuhanyzóba, és kifehéríti intim testrészét. Aztán visszatér a nappaliba, s ekkor már férje olvasókedvét is van mivel elillantania” – olvasható a könyvben.
Az intimplasztika, az intimfehérítés vagy a nemi szervek illatosítása nem ismeretlen a VOUS-olvasók számára, hiszen többször írtunk nektek ezekről a trendekről. Mégis megdöbbenve olvassuk a bugyuta reklámokról szóló leírást, amelyek azt szeretnék elhitetni, akkor leszünk jó nők, ha kihipózzuk, megkapáljuk, illatosítjuk, és még az idő múlása ellen is felvértezzük. Az Egyesült Államokban 2009-ben hatmillió-nyolcszázezer dollárt költöttek intimsebészeti beavatkozásokra, míg az Egyesült Királyságban a szeméremajak-kisebbítő műtétek száma 2008-ban 70%-kal emelkedett.
5. A sárkánynők dühe (222. oldal)
2013-ban oldották fel a kínai hatóságok az abortusztörvényt, amely a politika nevében rengeteg áldozatot követelt az országban 1981-től kezdve – azután, hogy 1979-ben bevezették az egyketörvényt. Előtte sem volt rózsás a helyzet. Mao Ce-tung hatalomra kerülése fejlődést garantált, éhezés lett a vége. Az 1950-es évek végének élelmiszerhiánya miatt a politika beleszólt a családtervezésbe, szabályozta, hány gyerekük lehet a nőknek. Aki lányt szült, ráadásul kettőt, arra kegyetlen sors várt.
„Vidéken egyre több nő köti fel vagy veti a kútba magát, de annyi már az öngyilkosjelölt, hogy egyre nehezebb szép csöndben meghalni. A nő fekete organofoszfáttal, egy kártevőknek nem kegyelmező növényvédő szerrel teli üvegcsét ragad magához. Néhány pillanat múlva összeszorul a mellkasa, a gyomra begörcsöl, a szíve nagyot dobban, és azzal vége. Balsorsa sokaké: naponta mintegy ötszáz nő próbálja megölni magát.”
Még több történetet a punciról az Európa Könyvkiadónál megjelent A tiltott rés című könyvben olvashattok.
