telefon

A férjemet már nem érdekli a családja, csak a telefonos játékok

Már hosszú ideje ugyanannak a szenvedélynek hódol a férjem, és az elpazarolt idő mellett úgy érzem, hogy már a családunk sem számít már neki. Komolyan megrendült benne a bizalmam, és még azt sem tudom, mi a megoldás.

Ha nem lenne elkeserítő a történet, még egész vicces is lehetne, hogy az én férjem mindig is az a fura srác volt, aki nem kért a technológiából, és akinek a legtovább volt nyomógombos Nokiája a társaságban, amikor már mindenki kezdetleges okostelefonokkal mászkált. Aztán valamikor pár évvel ez előtt valamiért mégis átállt, majd nem sokkal később beütött a járvány, amikor mindannyian otthon voltunk bezárva hónapokig, és még két gyerek mellett sem mindig volt mit csinálni. Olyan hosszúak voltak a napok, hogy én is letöltöttem pár játékot a telefonomra, és volt, hogy közösen játszottunk, de ő valahogy jobban rákattant a dologra, és akkor sem hagyta abba, amikor már ki lehetett menni.

Eleinte úgy voltam vele, hogy majd megunja, de ahogy múltak a hónapok, ő csak még jobban belemerült.

Akkor kezdett el igazán zavarni, amikor már világosan láttam, hogy az új hobbi, a gyerekekkel való kapcsolatára is rossz hatással van. Amikor hazajött, már nem egyből játszani indult a rajta lógó gyerekekkel, hanem lekoptatta őket, mondván, hogy mindjárt megy, csak meg kell valamit néznie. Rájöttem, hogy a játék, amivel játszik, valós idővel számol, így ha nem nézi meg időről időre, akkor a pontok ugrottak. Ezért lett fontosabb a telefonozás, mint a gyerekeivel töltött idő.

telefon
Akkor kezdett el igazán zavarni, amikor már világosan láttam, hogy az új hobbi, a gyerekekkel való kapcsolatára is rossz hatással van.
Forrás:
Pexels

Már ezen a ponton sem tudtam, hogy hogy lépjek közbe, hiszen akárhányszor megpróbáltam szóvá tenni, hogy néha igazán eltehetné a telefonját, ingerülten válaszolt, és egyszer még odáig is elment, hogy hozzámvágta, jár neki a pihenés, ha már egész nap azért dolgozik, hogy eltartson engem meg a gyerekeket. Ez már csak azért is övön aluli volt, mert mindketten tudjuk, hogy csak azért nem mentem vissza hat hónappal a szülés után dolgozni mindkét alkalommal, hogy a gyerekeknek jobb legyen.

Ekkor nem tudtam, hogy még hátra van az, ami igazán abszurd.

Általában nem nagyon ellenőrizgetem a közös számlánkat, de egy vásárlás után gyanakodtam, hogy nem a megfelelő összeget fizettették ki velem, így bejelentkeztem a fiókunkba, és akkor láttam meg, hogy a tranzakciók listája hemzseg a több tízezer forintos játékokkal kapcsolatos levonásoktól. Nem hittem a szememnek. Nem elég, hogy függő, még fizetős játékokkal is játszik, és azért, hogy minden extrát megkaphasson és mégkönnyebb legyen a játék, még hatalmas összegeket is elkölt. Havi szinten több tízezres nagyságról volt szó.

Szerencsére anyagi gondjaink még emellett sem jelentkeztek, de ez nem jelenti azt, hogy ennyi pénzt elszórni értelmes dolog, amikor a családdal is tervezhetnénk valamilyen szuper programot belőle. A legrosszabb az egészben, hogy semmi beleszólásom nem lehet a dologba, hiszen az ő pénze, az ő számlája, pedig úgy érzem, hogy mindez a kettőnk kapcsolatát is komolyan aláássa.

Livi történetét Király Etel írta le.