nyuszi

Dolgok, amiket csak a nyuszigazdik érthetnek igazán

Van, aki a kutyákra, van, aki a cicákra, és akad, aki a nyuszikra esküszik, ha háziállatról van szó. A rengeteg kutyás és cicás cikk után úgy döntöttünk, következzen egy olyan is, ami kifejezetten a nyuszigazdik szívéhez szól, és összegyűjtöttük azokat a tipikus eseteket, amiket csak a nyuszisok érthetnek igazán!

Amikor kicsi voltam, akárhogy kérleltem őket, a szüleim sosem engedték meg, hogy háziállatunk legyen. Aztán felnőttem, egymást követték az események, és valahogy úgy esett, hogy 11 évet töltöttünk el két nyuszi társaságában. Sokan gondolják úgy, hogy a nyuszi nem igazi háziállat, legalábbis nem abban a formában, ahogyan egy kutya vagy egy cica, hiszen nem lehet velük játszani, nem hallgatnak a nevükre, és nem olyan könnyen taníthatók.

Aki azonban huzamosabb ideig osztozik egy nyuszival az otthonán, az tudja, mennyi imádni való dolgot művelnek, ami miatt legalább annyira lehet kötődni ezekhez az állatokhoz, mint mondjuk a kutyákhoz, amikor pedig itthagynak minket, még a rosszalkodásuk is rettentően tud hiányozni. Éppen ezért úgy döntöttem, összegyűjtöm, hogy mik azok a jellegzetes pillanatok, amiket csak a nyuszigazdik érthetnek igazán, s habár ezek a szituk nagyrészt saját tapasztalatból erednek, talán más gazdiknak is ismerősek lesznek majd.

Amikor éjszaka arra ébredtek, hogy rágják a ketrecet...

Mert bizony rágják, akkor is, ha lefekvés előtt órákig simizted a buksijukat, ha van friss tiszta vizük, salátájuk, szóval ha tulajdonképpen semmilyen igényt nem jeleznek ezzel. Persze lehet a hiszti jele is, amit azon okból csapnak, hogy be mertétek zárni őket éjszakára, és nem bóklászhatnak kedvükre a szobában, de általában inkább azért csinálják, hogy koptassák a fogaikat. Ez nagyon fontos dolog, és részükről logikus is, hiszen a nyusziknak folyamatosan növésben van a fogazatuk. Arra viszont már nem gondolnak, hogy milyen irgalmatlan zajjal jár ez, főleg az éjszakai csöndben, és pláne akkor, ha a ketrec a szobátokban vagy hallótávolságon belül kapott helyet. Azt hiszem, minden nyuszigazdinak volt már álmatlan éjszakája az ilyen hangok miatt...

Forrás:
Pixabay

Amikor a nyuszitok lepipál benneteket kertészkedés terén...

Ó, igen, a nyuszik a legprofibb kertészek, amennyiben kertészkedés alatt földtúrást és levélrágcsálást értünk, ezekben ugyanis világklasszisok. Nem tudom, más nyuszisok tartanak-e növényt a lakásban, mi tartottunk, és nem lett jó vége: minden egyes levél életben maradásáért meg kellett küzdeni az ügyeletes növénymumussal. A kedvenc ilyen élményem az volt, amikor családi filmezést tartottunk, a nyuszinkra pedig már sokadszorra szóltunk rá, hogy hagyja békén a szobanövényt. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy odasettenkedett, felágaskodott, és néma csendben elemelt egy lehullott levelet a virágcserépből... sosem felejtem el a kópé pofiját! 

A telefonkábel számukra hab a tortán...

Ez a csúf igazság, ugyanis a nyuszik előszeretettel rágnak kábelt, illetve lényegében mindent, amit a földön találnak, és rághatónak bizonyul. Sokszor nem tudják, hogy amit rágnak, az valójában nem is ehető, így eshetett meg például, hogy az egyik nyuszink a délutáni sétája során úgy gondolta, kirág egy darabot a nővérem telefontöltőjéből, aminek egy része lelógott az asztalról. Mondanom sem kell, a telefon egy nap alatt sem töltődött fel, másnap pedig mehettünk új töltőt venni. Ja, és jegyezzétek fel: a nyuszikat sosem rázza meg az áram!

A lakásban legények a gáton, de a természetben megszeppennek...

Sok gazdi tartja erkélyen vagy a kertben a nyuszkóját, velük persze más a helyzet, mert szinte állandóan a természetben vannak. Mi a lakásban tartottuk őket, így a mi nyuszijaink csak néhanapján kerültek ki a kertbe, de akkor, meg kell mondjam őszintén, nagyon betojtak. Az új hangok, szagok teljes terrorban tartották őket, így nagyrészt csak lapultak a fűben, ami legnagyobb szerencséjükre nem volt tövig vágva. Érdekes volt látni, hogy amíg odabent azt hiszik, ők a lakás urai, kint bizony reszketnek, mint a nyúl...

Forrás:
Pixabay

Minden este félórás kergetéssel zárul, akkor is, ha órák óta fekszenek...

A mi nyuszijaink napközben szabadon járhattak-kelhettek a lakásban: aki először kelt, kiengedte őket, és aki utoljára feküdt, visszatessékelte őket a ketrecbe. Utóbbi azonban nem könnyű meló, hiába fekszik a nyuszkó kedvenc sarkában órák óta félálomban, azt azért mégsem szereti, ha arra kényszerítjük, hogy ugyanezt a ketrecében tegye. Ilyenkor még a leglustább nyuszi is kifejezetten leleményesnek bizonyul, és másodpercek alatt megtalálja azokat a zugokat, ahonnan még a háromtagú felmentő sereg is nehezen piszkálja ki. Tapasztalat: ez az a helyzet, amikor még a saláta sem használ!

Éjjel-nappal böködnek, fittyet hányva a kedvenc filmetekre...

A nyuszikról tudni kell, hogy a lakásban kitapasztalt útvonalakat követnek, ezekről pedig nem hajlandóak letérni, akkor sem, ha épp rajtatok keresztül vezet az út. Így fordulhat elő, hogy a kedvenc filmetekbe mélyedve egyszer csak éles bökést éreztek oldalt a derekatok tájékán, a nyuszitok pedig mellettetek türelmetlenül várja, hogy előrébb hajoljatok, és folytathassa az útját. Persze át is mászhatna rajtatok, de nem fog, hiszen akkor eltérne a rutintól

Lehet, hogy ezek a dolgok bosszantónak tűnnek, ameddig nap mint nap tapasztaljátok őket, de higgyétek el, ha a kis szőrgombócok már nem lesznek veletek, az utolsó elrágott kábelt is visszasírjátok majd!