Egyéb kategória

Felszarvazva – máshogy fáj a hűtlenség a férfiaknak, mint a nőknek?

A hűtlenségnek már a gondolata is sokkoló lehet. Miért is? Mi történik a felekkel, amikor kiderül a turpisság? Mit éreznek belül, ott legbelül igazán?

vous - 2022.04.02.
Felszarvazva – máshogy fáj a hűtlenség a férfiaknak, mint a nőknek?

A társadalom megengedőbb a hűtlen féllel akkor, ha férfi. Kevésbé ítéli el, nem kiáltja ki egyértelműen gazembernek, míg a hűtlen nő megítélése szélsőségesen kemény lehet. Fordítva jóval nagyobb megértést, türelmet és toleranciát vár el a nőtől a közössége (akár a saját családja is), ha a párja lépett félre, hiszen csak „hajtotta a vére” a férfit, esetleg : „A férfiak már csak ilyenek!”, vagy még tovább: „Gondolj a gyerekekre is, olyan jó apjuk, egyébként…”. Vagyis a nő, ha megcsalják, hunyjon szemet, nyelje le a békát, lépjen túl a dolgon (a saját érdekében leginkább), minél gyorsabban.

A megcsalás pedig fáj. Nagyon fáj. Fáj a férfinak és fáj a nőnek, bár kicsit másért és máshogy sérülnek a hűtlenség okán.

Hűtlen férfi mellett nincs biztonság

Abból indulhatunk ki, hogy a nők alapvetően biztonságot keresnek a FÉRFI mellett, akit párjuknak választottak. Támaszt, védelmet, erőt. Elsősorban önmaguk számára, illetve mégsem: sokkal inkább a gyerekek számára, a család számára.

Jövőt tervezni és építeni csak olyan férfi oldalán lehet, akiben maximálisan megbízhatnak, akinek védelme a család számára kőkemény, kikezdhetetlen, megingathatatlan. A forrást is jelenti a férfi a nő számára, hiszen családalapítás közben a nő jelentős időre kiszolgáltatottá válik. A csecsemőgondozás mellett hosszú hónapokig keresőképtelen, a baba fizikailag „köti le” energiáit és köti maga mellé édesanyját.

Fontos a férfi ereje és az anyagi biztonság is, amit megteremt családja számára.

A gyerekek lététől függetlenül a megcsalás ennek megvalósítását akadályozza meg. Az a nő, akit párja megcsalt, nem érzi biztonságban többé magát. Alapvetően sérül a párkapcsolati biztonság érzése, és nagyon nehéz, néha lehetetlen újraépíteni a bizalom, a biztonság bástyáját.

Egy nőt nem az együttlét ténye (az elképzelt helyzet, mozdulatok, a mással megvalósult intimitás, gyengédség) rendíti meg igazán, bár, akit csaltak már meg, pontosan ismeri a féltékenység pokoljáró fázisait, amelynek egyik állomása az erről való fájdalmas fantáziálás is.

A bizalom bástyáit nehéz újraépíteni

Az igazi megrendülést az okozza, hogy a férfi kockára tette a kapcsolatot, hogy (feltételezhetően) nem értékes annyira számára a párja és a kapcsolat, hogy nemet mondjon egy aktusra vagy viszonyra egy másik nővel. (Aki egyébként nem feltétlenül aljas csábító, vagyis nem egyértelműen neki kell, hogy jusson a sötét szerep, bár mi nők hajlandóak vagyunk nagyobb jelentőséget tulajdonítani személyének, mint amekkorát az a valóságban jelent.)

Az a nő, akit megcsalt a párja, attól fél, hogy magára marad, hogy az addig magáénak tudott védelmet és biztonságot egy másik nő élvezheti tovább. Ez a gondolat (érzés) akkor is fájdalmas, ha az egyébként teljesen irracionális – például anyagilag akkor is stabil marad a helyzete, ha a férfi valóban távozik a kapcsolatból és igazából tudja magáról, hogy életképes egyedül is.

A férfi nyújtotta biztonságban való csalódás súlyos sebet okozhat: akár a talaj is kicsúszhat a hűtlenség okán a nő lába alól.

Felszarvazott férfiak

A férfiak számára mást jelent a hűtlenség (gondolata) és maga a megcsalás is. A felszarvazástól félnek igazán. A BÜSZKESÉGÜKET féltik és azon üt óriási csorbát a hűtlenség.

Az a férfi, akit megcsalnak, és ez kiderül, nem feltétlenül megrendülést érez (bár sokkolhatja a történés), nem a biztonsága sérül, hanem dühös lesz. Pokolian dühös. Szégyenérzet járja át, ami szinte elviselhetetlen. Férfiasságában érzi megalázva magát. Úgy érzi, hűtlen párja elárulta őt, cselekedetével azt üzente a környezetének, hogy nem eléggé férfi (az ágyban, az életben). Nem elég kemény. Nem elég, sőt kevés.

Pedig ahogy nők megcsalása esetén, a legtöbbször nincs is köze a megcsalt félnek magához a megcsaláshoz: a partner nem azért lesz hűtlen, mert párja nem elég dögös, szép vagy férfias. Még csak a hancúr minősége sem feltétlenül oka vagy motiváció a csalásra. Több kutatás is foglalkozott már ezzel a témával és rendre kiderül, azokban a kapcsolatokban is előfordulhat hűtlenség, ahol egyébként gyakori (átlagos) az együttlét és nincsenek problémák ezen a területen.

A férfi azonban megcsalatása esetén egy jó ideig képtelen szabadulni attól a gondolattól, hogy párja elárulta, NEVETSÉGESSÉ tette a többi férfitárs szemében, hogy megtiporta büszkeségét.

Nemcsak párkapcsolati helyzete változik meg, de társadalmi helyzete is (vagy ő így éli meg), elbizonytalanodik, nem tudja, hogyan szerezze vissza azt a megbecsülést, amit addig élvezett (kapcsolaton belül és szűkebb-tágabb környezetében is).

Inkább szakítanak?

Ezért bocsátanak meg nehezebben a hűtlen nőnek a férfiak és ezért döntenek úgy gyakran (nem tudom, mennyivel gyakrabban, de többször, mint a nők) , hogy csak akkor köszörülhetik ki a csorbát, ha kilépnek a meggyalázott kapcsolatból. Kvázi eldobják azt, aki megalázta őket, még akkor is, ha közben beleszakad a szívük, mert a történésektől függetlenül szeretik párjukat, csak megoldhatatlanul nehéznek érzik – ha nem lehetetlen számukra az önbecsülés visszaszerzése és megélése a továbbiakban, hűtlen párjuk mellett.

Ajánlott cikkek