apa lanya

Az én lányom nem fog egyetlen férfitól se függeni, még tőlem se

Körbevesznek az életben a magatehetetlen, gyenge nők. Félreértés ne essék, nem a nemük miatt azok. Vagyis igazából igen, mert amiatt nem tanítottak meg nekik dolgokat, amelyekre szükségük lenne az életben. Illetve, amiatt nem hajlandóak elsajátítani készségeket, mert számukra túl férfiasak.

Igen, azt látom, hogy néha megéri esetlen nőnek lenni, mert egyszerű és kényelmes. Csak az a baj, hogy ezt a gátlástalanabb férfiak, lehúzós szerelők, főnökök, barátok és más emberek majd ki fogják használni, amint alkalmuk lesz rá. Ezért nem vagyok hajlandó a lányomat úgy felneveleni, hogy közben csak babázik.

Nem létezik olyan, hogy “női teendő”

Vannak háztartási készségek, amiket minden férfinak meg kell tanulnia. Erre csak azért térek ki, hogy ne vádoljon meg senki elfogultsággal. Egy felnőtt ember képes kell legyen ellátnia saját magát és a családját is, nemtől függetlenül. Szóval igen, a lányom majd megtanul mindent, amit egy háziasszonynak tudnia kell. De nem azért, hogy minden áron az legyen, hanem, hogy tudjon gondoskodni saját magáról.

Amit én tudok, azt ő is tudni fogja

A kétéves kisfiúk már javában szerelgetik a dolgokat játékból, és a lányom is ugyanezt csinálta, amikor annyi idős volt. Miért ne “építhetne” a babáinak, állatkáinak házikót? Most már javában azt csinálja, kalapál, fűrészel és csavaroz. Ez még csak játék, de megérti, hogy nem kell mindent készen kézhez kapni, hogy jó legyen.

A fröccsöntött műanyag, rózsaszín Barbie-házak az azonnali jutalmazás legjobb példái, de a primitív “kislány” legók se sokkal jobbak.

Odaengedem magam mellé, amikor valamit megszerelek (amit meg is tudok), elmagyarázom neki, hogy miért romlott el valami. Lehet, hogy még csak ötéves, és sok mindent nem fog fel, de a lényeget általában igen. Ha pedig most nem, hát majd később leülepedik benne. És nem odarángattam erőszakkal a vécé mellé, amikor megjavítottam lehúzóját, hanem magától odajött.

Legalább a hibát képes legyen felmérni

A vécéhez visszatérve, nem volt nagy baj vele, csak a lehúzója akadt ki, ezért nem állt le a víz folyása. Ebben a helyzetben nem azt várom el, hogy a lányom, ha majd huszonéves lesz, akkor gond nélkül ki tudja cserélni a szerkezetet. Hanem azt, hogy ösztönösen tudja, hogy hogyan kell elzárni a vizet, hogyan kell szétszerelni egy víztartályt, és hogyan lehet a legegyszerűbb hibákat leellenőrizni.

Sokszor nagyon nagy és igazságtalan a világ, amire fel kell készítsük a gyermekeinket.
Sokszor nagyon nagy és igazságtalan a világ, amire fel kell készítsük a gyermekeinket.
Forrás:
Unsplash.com

Ezután, ha nem tudja megjavítani, már úgy hívhat szerelőt, hogy legalább kapisgálja, mi a baja van annak a szerencsétlen vécének, és kisebb eséllyel fognak rávarrni valami nevetséges költséget. És igen, ez férfiak esetében is jelenthet problémát, mert lehet, hogy valakinek már az apja sem értett ezekhez.

“Jaj, én ehhez nem értek.”

A modern munkaerőpiacon alapvető készség, hogy valaki értsen az informatikai dolgokhoz, legalább alapszinten. Ennek ellenére rengeteg nő az alapvető dolgokkal nincs tisztában, és széttárja a karját, ha valami kis bukkanóba ütközik. Ez olyan dolog, amit csak ideig óráig tolerálnak egy munkahelyen.

Mindez valószínűleg azért van, mert arányában sokkal kevesebb nő számítógépezett gyerekkorában a férfiakhoz képest. Ez a felfogás megbénította sok nő jövőjét, akik gyerekként nem tudhatták, hogy mivel kellene foglalkozzanak. Csak annyit, hogy “a lányok nem számítóznak”.

Közben az átlag kisfiú meg szórakozva tanulta meg kezelni a számítógépeket.

A szülőknek kötelessége lenne megtanulni az alapvető készségeket, és azokat később továbbadni a gyermekeiknek. Hiszen a mi generációnk tele van olyanokkal, akiket nem tanítottak meg semmire a szüleik.

Legyünk jobbak, tanuljunk és oktassunk a következő generációt.

László történetét Kovács Ákos dolgozta fel.