férfi

Szakítottam a barátnőmmel, miután elmondta hány férfival volt — Igazságtalan vagyok?

Megtaláltam életem nőjét, akivel le akarom élni az életemet. Egy dolgot viszont nagyon elrontottam. Hagytam, hogy elmondja hány férfival volt előttem. Azóta nem vagyok képes másra gondolni, csak arra a pillanatra, amikor kimondta azt az átkozott számot. 

Kezdek beleőrülni abba, hogy elképzelt jelenetek zajlanak le a fejemben újra és újra, amelyekben a barátnőm és idegen férfiak esnek egymásnak. Alig alszom, és minden ébren töltött percemet megmérgezik ezek a gondolatok. Ezért eldöntöttem, hogy véget vetek a kapcsolatunknak.

Képtelen vagyok túltenni magamat rajta

Hosszú időre bele fogok rokkanni abba érzelmileg, amit tenni fogok, de muszáj lesz. Szó szerint egy rémálomban élek, amióta a barátnőm, egy baráti összejövetelről hazafele jövet elszólta magát, hogy hány sráccal volt előttem. Mindketten a húszas éveink második felében vagyunk, és ő előttem több mint 50 férfival feküdt le.

Az idióta fejemmel persze reggel, teljesen józanul rákérdeztem még egyszer, hogy jól hallottam-e. Ő pedig készségesen és őszintén válaszolt, és sajnos ugyanazt ismételte meg, amit előző este mondott. Amikor látta, hogy elborzadok — amit megpróbáltam eltitkolni, sikertelenül — egyből megnyugtatott, hogy akkor teljesen más ember volt, és már csak velem akar lenni.

Ebben az a legrosszabb, hogy teljes mértékben megbízom benne, és tudom, hogy komolyan mondta, amit mondott. Ennek ellenére mégse tudok megnyugodni.

Mindketten mást érdemlünk

Én se voltam szent az eddigi életemben, de ennél sokkal szerényebb volt a nemi életem. Ennek ellenére azt hittem, hogy ilyesmi miatt nem fogok sohase ítélkezni, hiszen mindenki úgy él, ahogy akar, amíg nem bánt másokat. És a barátnőm soha, de soha nem bántott engem, és tudom, hogy soha nem is tenne ilyet.

Mégis szakítani fogok vele.

Mert hiába olvastam el megannyi személyes történetet, tanácsot, tippet és technikát, semmi nem segített. 

Pár nap alatt végigolvastam egy pszichológiai könyvet erről a témáról, ami nálam rekordnak számít. Sajnos, semmi nem segített rajtam. A gondolatok még mindig ott keringenek a fejemben, és csak a szakítás lehet megoldás erre.

Tudom, hogy ezt nem fogom tudni leküzdeni se egy, se tíz év múlva. Mindig ott fog motoszkálni a fejemben a múltja, amit biztosan fog ő is érzékelni.

Ennél jobbat érdemel, valaki olyat, akinek ez őszintén nem jelent problémát, aki nem fogja felhánytorgatni a múltját, aki el tudja fogadni teljes egészében.

És én is megérdemlem azt, hogy elveszítsek valakit az előítéletességgem miatt. Viszont azt is, hogy ne ránduljon görcsbe a gyomrom, amikor a páromra gondolok. Szóval ez lesz a legjobb mindkettőnknek, akármilyen nehéz is most.