Úgy kezdődött, hogy elképesztően cserfes kislány voltam, aki folyamatosan beszél, mesél és mindenről véleménye van. Nagylányként újságírónak álltam, a tévében mások szövegeltek helyettem, aztán mikor a férjemmel és egy nálam is hangosabb kis lénnyel Iránba költöztünk, diplomatafeleségként könyvet írtam Fülöp T. Mariann néven mindarról, ami az utcán hevert. A tévé, gyerek, könyv, gyerek, tévé sorozat után Marokkóba költöztünk, ahonnan egy újabb könyvvel tértem haza. Most pedig nektek mesélek. Pont nektek.