Biztos, hogy van néhány, és ez így van jól. Én például lehetnék kissé önzőbb, és tök jó lenne, ha a mosogatást nem halogatnám annyit. Össze is szedtem pár olyan belső tulajdonságot, ami sokunkban megvan, mégsem szeretünk szembenézni velük.
Lustaság
Világmegváltó álmok, tervezgetések, ütemterv: ehelyett pedig délig alszunk és este csipszet eszünk a kanapén a napi sorozatunk előtt. Ez egészen addig működőképes, míg bele nem botlunk egy ismerősünkbe, aki flottul viszi az életét, sokadik diplomáját teszi zsebre, visz egy céget – szóval önmegvalósít.
Ilyenkor elkezd bennünket is mardosni a lelkiismeret, hogy túl lusták vagyunk, és tehetnénk többet a csipszevésnél, felhagyhatnánk azzal, hogy folyton odébb hessegetjük a vágyainkat. Ehelyett inkább vegyétek a kezetekbe az irányítást, és lépjetek a tettek mezejére. Biztosan nem lesz könnyű, de milyen jó lesz majd a végén örülni, hogy sikerült?!
Sértődékenység
Olyan természetesnek tűnik, hogy nekünk jogunk van megbántódni, hogy észre sem vesszük, mennyire az agyára megyünk a környezetünknek. Pedig a nebáncsvirág szerepért nem osztanak mezei oszkár-díjat, senki sem szereti a sértődékeny embereket. Ha okotok van megbántódni, bántódjatok, de a túlzásba vitt duzzogás még senkit sem vitt előre.
Ezzel szembenézni, persze, nem könnyű. Emögött számos ok húzódhat meg: alacsony önbizalom, rossz neveltetés, rossz társas tapasztalatok. Feladni azért nem kell, ha már felismeritek a problémát, az már fél siker, innen pedig kezdődhet egy jó kis önismereti munka!
Pletykálkodás
Susmus, gyors telefon, gyere kávézni, hallottad, mit csinált az Ica? Bármennyire menőnek tűnik a pletykaparti, ha ti vagytok azok, akik mindent kikotyogtok, csak azért, hogy a hírvivő szerepében tündökölhessetek, az nem egészséges.
Tény, pletyizni jó, de húzzátok meg a határokat. Azok, akik a bensőséges információkat sem képesek magukban tartani, hamar magukra maradnak. Ha magatokra ismertek, és változtatni szeretnétek, akkor egy dolgotok van mától: kicsit többet hallgatni.
Hirtelen harag
Szeretjük azt hinni, hogy hidegvérűek vagyunk, megfontoltak és nyugodtak, mint egy tibeti szerzetes. Egészen addig, amíg ki nem borul a bili. Pedig tudjuk: csak elszámolok előbb 10-ig, előbb megpróbálom megérteni a másik álláspontját, de egyszerűen NEM MEGY.
Van ez így. Nem mondom, hogy számoljatok 10-ig, mert lehet, hogy nem működik, ez azt hiszem, egy olyan tulajdonság, amit csak idővel küzd le az ember. Néha van az úgy, hogy elszakad a cérna, addig meg számoljatok, hátha egyszer segít.
Ti melyik tulajdonságotokat változtatnátok meg?
