Egyéb kategória

A szerelem illúzió, és a halál csak egy kapu, amitől rettegünk – Egy könyv, amivel ti sem maradtok válasz nélkül

Előbb-utóbb mindenki eljut a kérdésekhez. Ha nem most, akkor majd egy másik életben, de ha ez a gondolat meredek, túl vad, vagy össze nem egyeztethető a jelenlegi életfilozófiával, akkor én szívesen hátrálok egy lépést, és rugalmasan kiegyezek azzal, hogy kérdései igenis lesznek mindenkinek. Vagy már vannak is: életről, halálról, vallásról, betegségekről, szerelemről. Arról, hogy mi végre vagyunk a világon.

vous - 2016.02.10.
A szerelem illúzió, és a halál csak egy kapu, amitől rettegünk – Egy könyv, amivel ti sem maradtok válasz nélkül

Ranjeet Singh Dhillonnal folytatott szenzációsan izgalmas beszélgetést Salinger Richárd, és az abból készült interjúkötet, az Élettitkok is hasonló kérdéseket boncolgat.

Mert tényleg, mi végre az élet?

És mi az a halál? Mi az a titok, sőt melyek azok a titkok, amiket megismerni vágyunk? Élettitkok, csodák bennünk, csodák a világban. Mitől működik az élet úgy, ahogy működik? Milyen univerzális törvényszerűségek hatnak ránk, emberekre, életről életre.

Ranjeet Singh Dhillon indiai származású üzletember, filozófus Indiában, Udaipurban született, harmadik gyermekeként egy kifejezetten jómódú szikh kereskedőcsaládnak. Vallási neveltetése a szikh, amely viszonylag új, pár száz éves csupán. Katonai iskolába kerülése után, az azzal kapcsolatos borzalmak láttán, elfordult eredeti vallásától, évekig ateista.

Húszévesen úgy döntött, otthagyja hazáját, Magyarországon telepedett le, alig száz dollárral a zsebében. Egy év alatt meggazdagodott, majd pár év alatt koldusszegénnyé vált. Újra egzisztenciát teremtett, újra elszegényedett. Közben megnősült, elvált.

Nem kímélte az élet. Karmája szerint gyűjtötte, gyűjti a tapasztalatokat. Néha keserű tanulási folyamatokon át fejlődik, úgy, ahogy mindannyian.

Most így, ebben a testben, a jelenlegi körülmények között tanul

Hétköznapi ember? Az, és mégsem. Az univerzum törvényei irányítják, ahogy minden embert, de a könyvből is kiderül, többet lát, többet ért meg ezekből a törvényszerűségekből, mint a körülötte élő emberek. Számára a lélekvándorlás, az újjászületés, az életeken át tartó folyamatos fejlődés olyan természetes, mint a levegő. Én sem hiszem, hogy egy életet kapunk csupán…

Lelke nem fiatal (a mi mércénkkel mérve), elmúlt kétezer éves. Volt szegény, volt gazdag, vándorol, jóvátesz, feladatot teljesít, engedi, hogy mások tegyék jóvá az ellene elkövetett vétségeket, új kihívásokat keres.

Ismertük már egymást talán?

Mindig nagy a várakozás bennem, amikor interjúra készülök. Szeretek „felkészülni”, képbe kerülni. Néha még mindig szorongok (ez talán soha nem múlik el), vajon a megfelelő kérdéseket teszem-e fel. Ne bántsak, ne sértsek, ne legyek „túl kíváncsi”, találjam meg a határokat, a hangot. Legyen bennem elég erő és finomság megnyitni a másikat.

Ranjeet egy pillanat alatt söpörte ki belőlem a kétségeket. Legalább annyit mesélek magamról, mint amennyit kérdezek. Mintha egy rég nem látott ismerőssel végre összefutnék újra. Csapongok is kicsit, mert csupa titok a világ, és élvezem, hogy számomra (is) elfogadható válaszokat kapok a bennem hullámzó kérdésekre.

Szerelem, mi más?

Forrás:
Kerepeczki Anna

Nőként mi más érdekelhetne, mint a SZERELEM kérdésköre? Mi más érdekelné azonnal női lelkemet? Mi a szerelem? Vajon amit mi szerelemnek vélünk, és vágyjuk tisztaságát, tüzét, az az, aminek gondoljuk? Megvalósítható a vágy, vagy valami olyan után sóvárgunk, amit a földi létezésben nem kaphatunk meg?

Kicsit üt Ranjeet válasza – nincs benne semmi romantika, hacsak az nem, hogy az érzéseink akkor is helyénvalóak, ha csupán visszfénye valami egészen más érzelemnek. A szerelem érzését azért tapasztalhatjuk meg, hogy megmártózhassunk egy földi létezésen túli érzelemben. Olyan, mint az egyetlen pillanatig tartó napfürdő a hideg télben – örökké vágyakozunk fénye, melege után, mert tudjuk, hogy létezik.

Ám valójában a szerelem, amit mi szerelemnek vélünk, és úgy hisszük, szeretjük azt a másikat tiszta szívvel, a legtöbb esetben illúzió.

Nem a másikat szeretjük, hanem annak valamilyen számunkra kedves tulajdonságát: széles vállát, nevetését, hangját, gondoskodását, meleg bőrét, szépséges szemét.

A választ csak ti ismeritek

Forrás:
Kerepeczki Anna

Ha ezek a tulajdonságok egy pillanat alatt eltűnnének, dermesztő a kérdés, akkor is szeretnénk-e azt a másikat. Ugyanúgy, feltételek nélkül, megalkuvás nélkül? Akkor is, ha egy csapásra tűnne el róla-belőle minden „szerethető”, ha nem lenne időnk „megszokni” új megjelenését, öregedését, külseje kopását? A választ csak ti ismeritek.

A könyv segítségetekre lehet egy sor más kérdésben is. Mi érdekel igazán? Vallás? Betegségek? Háborúk? Világvége? Az univerzum törvényei? Kérdéseitekre válaszokat kaphattok Ranjeet könyvéből. Feltárulnak a titkok, és remélem, olyan válaszokat kaptok, amilyeneket reméltek. Éppen most, éppen ebben a pillanatban, éppen jókor.

Ajánlott cikkek